Megmentik-e a cégeket az új csődszabályok?
További Magyar cikkek
Szinte gyakorlattá vált az elmúlt években, hogy a likviditási problémákkal küzdő vállalkozások hitelezői, gyakran puszta nyomásgyakorló eszközként, automatikusan nyúltak a felszámoláshoz, évente több mint 10 ezer esetben történt ez meg. A folyamat megállítására a jogalkotó újraszabályozta a csőd, mint egy inkább piacbarát, reorganizáció párti alternatíva lehetőségét, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy működésüket átalakítsák, s ezzel talpra álljanak – olvasható a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda közleményében.
A felszámolás elindításához eddig sokan nem azért folyamodtak, hogy az adóst valóban fel is számoltassák, hanem azért, hogy fizetésre kényszerítsék. Ha azonban kiderült, hogy a tartozást felhalmozó cég valóban fizetésképtelen, és elindult a felszámolási eljárás, akkor nem volt eszköz a folyamat megállítására.
Ezt a lehetőséget a hitelezők – a piaci torzulásai miatt – nem megfelelően alkalmazták, és emiatt az utóbbi években nagyon megszaporodtak a felszámolási eljárások. Ez sem az adósi pozícióban lévő vállalkozásnak, sem az államnak, sem a hitelezőnek nem jó. Az állam adófizető és foglalkoztatást biztosító termelőegységet veszített el, míg a hitelezők az adós vagyontárgyai értékesítéséből csak jelentősen diszkontált, általában 1-10 százalék közötti mértékű megtérüléshez juthattak hozzá – emeli ki a közlemény.
A csődtörvény módosításával éppen az volt a cél, hogy az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de egyébként még működő képes vállalkozások felszámolását el lehessen kerülni. A vállalkozások mentőövet kaphatnak, hiszen az új szabályok alapján igénybe vehető 90 napos automatikus fizetési moratórium alatt a cég a működésén kívül tudja rekeszteni a hitelezőket, és erőforrásait a további üzleti tevékenységhez szükséges reorganizációra fordíthatja.
Ez a megoldás a hitelezőknek is jó, mert habár a hozzájárulásuk nélkül az adós cég a fizetési moratórium idejére átmenetileg kikerül a közvetlen hitelezői kontroll alól, a hosszabb távon működőképes vállalkozás az ezen időszak alatt előkészített reorganizáció következtében nagyobb eséllyel válik jó adóssá. A folyamat kontrollját pedig a kirendelt vagyonfelügyelő biztosítja, aki ellenőrzi az adós menedzsmentjének minden lépését annak érdekében, hogy azok valóban a reorganizációt szolgálják.
A DLA Piper úgy értékeli, gazdaságilag üdvös megoldás az adós talpra állítása lehet egy olyan reorganizációs folyamatban, amelyben az új üzleti stratégia az adós és a hitelezők egyezségére épül. A csődtörvény új szabályainak megalkotásával az volt a törvényalkotó célja, hogy a felszámolás az utolsó lehetőség legyen a tartozások behajtására.
A működőképes vállalatok továbbélését elősegítő reorganizációt a hitelezők is kezdeményezhetik azzal, ha csődeljárást kérnek az adott cég ellen. Ilyenkor a bíróság szintén felügyelet alá helyezi a vállalkozást, így a hitelező intézményesített keretek között tud közreműködni a cég helyreállításában, és akár más partner bevonását is kezdeményezheti a folyamatba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
