Még előttünk a csődhullám teteje

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. E tekintetben a csúcsot 2009 végére esetleg 2010 elejére várja a Coface.

A felszámolási eljárások száma 34 százalékkal, a végelszámolások száma pedig 37 százalékkal növekedett meg. Már a tavalyi évben a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok, így hát nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme tovább növekedett, ami valójában jelenthetne némi reményt a piac tisztulására, hiszen ezek a megszűnő vállalkozások nem hagynak maguk után tartozást. Ám gyakorlatilag a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt.

Több a rendes csőd

Némi változás mutatkozik az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse volt az előző évieknek, de még ez az arány is jóval elmarad más országokhoz képest. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható.

A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre. A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt, és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől – állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája. Különösen az élelmiszeripari valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is a legnagyobb számban az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. Az eljárások további 20 százalékát építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Bár még mindig az építőiparban regisztrálják a legtöbb eljárást, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban jelentős tisztulás ment végbe.

A felszámolási eljárások száma 34 százalékkal, a végelszámolások száma pedig 37 százalékkal növekedett meg. Már a tavalyi évben a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok, így hát nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme tovább növekedett, ami valójában jelenthetne némi reményt a piac tisztulására, hiszen ezek a megszűnő vállalkozások nem hagynak maguk után tartozást, ám gyakorlatilag a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt.

Némi változás mutatkozik az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse az előző éveknek mégis ez az arány jóval elmarad más országokhoz képest. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható. A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre. A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt, és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől – állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája, különösen az élelmiszeripari valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is a legnagyobb számban az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. További 20 százalékát építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Bár még mindig a legtöbb eljárást az építőiparban regisztrálják, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban jelentős tisztulás ment végbe. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.