A válság spórolni tanítja az embereket

A válság egyik pozitív hatása lehet, hogy egyre többen gondolják úgy, érdemes megtakarítani - derül ki a holnapi takarékossági világnap alkalmából készített több felmérésből. Az elmúlt egy évben a lakossági megtakarítások 900 milliárd forinttal növekedtek.

Az Ausztriára, Csehországra, Magyarországra, Romániára, Szerbiára és Ukrajnára kiterjedő Erste Bank által megrendelt vizsgálat eredménye szerint leginkább a magyarok és a románok tartják fontosnak a takarékoskodást. A legtöbbet az osztrákok tesznek félre, átlagosan havi 155 eurót (nagyjából 43 ezer forint), a legkevesebbet pedig a románok havi 43 euróval (12 ezer forint). A magyarok a középmezőnyben vannak 14 ezer forintos havi megtakarításukkal.

Nagyon magas Magyarországon azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nincsen semmilyen megtakarítása pénzügyi termékben. A 34 százalék annak ellenére magasnak mondható, hogy évről évre nő a megtakarítási hajlandóság. Romániában 62 százaléknak, Szerbiában 72 százaléknak nincs semmilyen megtakarítása. Ausztriában a lakosság három százalékának nincsen csak semmilyen megtakarítása.

A legnépszerűbb megtakarítási formák Magyarországon a nyugdíjpénztári befizetések, életbiztosítások és bankbetétek a legnépszerűbb befektetési formák. Csehországban és Ausztriában a lakás-előtakarékosság a leggyakoribb.

Egy másik kutatás is megjelent a témában, ezt a Gfk készítette az OTP megbízásából. A válaszadók háromnegyede szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz takarékoskodni, de csak 20 százalékuk gondolja úgy, hogy manapság nem is éri meg.

A kutatásból kiderül, hogy az emberek szeretik jobb színben feltüntetni magukat. Míg a közvélekedés szerint a háztartások mintegy harmadának lehet megtakarítása, addig a válaszadók háromnegyede saját bevallása szerint rendelkezik tartalékokkal. Mivel más felmérések a tipp helyességét bizonyítják, feltehetően arról van szó, hogy a válaszadók feltételezhetően kellemetlennek érezték volna, ha azt válaszolják, hogy ők nem rendelkeznek megtakarítással.

Mindkét kutatásból azt derül ki, hogy a legtöbben a váratlan helyzetekre próbálnak felkészülni takarékoskodással, sokan a nyugdíjas napjaikra gyűjtenek, csak kevesen vannak, akik konkrét cél miatt takarékoskodnak.