A kormány többféle tartalékot képzett a költségvetésben a bizonytalanság miatt - magyarázta -, így általános tartalékot, stabilitási tartalékot és kamatkockázati tartalékot, amely a kamatpálya esetleges bizonytalanságait hivatott ellensúlyozni. Emellett a fejezeti egyensúlyi tartalékot, amely a 2009. évi költségvetésben szerepelt, véglegesen zárolta a kormány - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Ugyanakkor a céltartalék az előre tervezett intézkedésekre célzottan félretett pénz, a kérdés az, hogy ezt már a költségvetés tervezési folyamatában "meg lehet címkézni", vagy csak későbbi döntések eredményeként - mondta Oszkó Péter, aki úgy látja, hogy az idén a jövő évi költségvetésről szóló vita időben elkezdődött, ezért nem okoz problémát, a céltartalék "megcímkézése" már a költségvetési vita során megtörténik, de az nem veszélyezteti a jövő évi államháztartási hiánycélt.
A kormány az Európai Unióban elfogadott veszteség-elszámolási szabályok szerint veszi számba az állami vállalatok veszteségeit - közölte a kérdésben felvetetett másik részletre a pénzügyminiszter. Magyarázatként hozzátette: az államháztartás pénzforgalmi szemléletű eredményében ezek a veszteségek - az EU-s szabályoknak megfelelően - nem jelennek meg, ugyanakkor az eredményszemléletű (ESA'95) mérőszámban megjelennek. Ez érvényes a MÁV-ra is.
"Szakmai álláspontunk az, hogy a Költségvetési Tanács olyan elszámolási szabályokat szeretne érvényesíteni, ami nincs összhangban az európai eredményszemléletű elszámolási szabályokkal. Ráadásul azt a pénzforgalmi kimutatásban szeretné látni, ami zavaros összképet adna, és zavarná az összehasonlíthatóságot..." - fogalmazott Oszkó Péter.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
