Összegyűjtöttünk néhány, a rendszerváltás előtt népszerű terméket, és utánanéztünk, gyártják-e még őket, és ha igen, milyen néven. Gondolták volna, hogy a Videoton az autóiparban nyomul tévék gyártása helyett? Hogy ha Orion videót nem is, de dvd-lejátszót a mai napig vásárolhatunk? Önnek melyik volt a kedvenc márkája, ami nélkül ma sem tud élni? Esetleg van olyan, ami már nem kapható, de visszasírná? Szavazzon és írjon nekünk!
A Baba szappan
A Baba márkát az 1920-as években vezették be, a 90-es évekig szappan, olaj, krém és hintőpor tartozott a termékcsaládba. 1997-ben vásárolta meg a márkát az Unilever, ekkor egyetlen termék, a Baba szappan volt a piacon. Folyamatosan vezették be a többi, ma is kapható terméket, a tusfürdőt, sampont, testápolókat.
A Fabulon testápoló
A Fabulon termékcsaládot a gyógyszergyártásban szerzett tapasztalatok felhasználásával az 1970-es évek elején fejlesztette ki az akkor Kőbányai Gyógyszerárugyárnak hívott Richter. „Fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra főre” – reklámozták, „feküdjön egy pőre nőre” – tette hozzá a köznyelv. A Fabulon termékek piacra kerüléséig a Caola volt az egyetlen magyarországi vállalat, amelyik kozmetikumokat vitt piacra. A Colgate 1993-as megjelenéséig a Richter is gyártotta a Fabulont és kapcsolódó termékként a Fabulissimót. A cég dorogi gyárát 2008 áprilisában zárták be.
A Lehel hűtő
A Fémnyomó- és Lemezárugyárat 1952-ben alapították, először még csak alumíniumedények készültek otthoni és honvédségi használatra. Az első kompresszoros hűtőszekrényt 1958-ban gyártották, az első Lehel névre hallgató hűtő 1960-ban készült el. A céget 1964-től hívták Hűtőgépgyárnak. 1973-ban megvásárolták a Bosh–Siemenstől a kompresszoros hűtő- és fagyasztószekrények licencét és gyártástechnológiáját. 1991-ben megvásárolta a jászberényi vállalatot a svéd Electrolux. A termékek egészen 1999-ig Zanussi–Lehel néven kerültek forgalomba, akkor végleg lekerült a Lehel név a készülékekről.
A Tisza cipő
A gyár 1942-ben kezdte meg a termelést, ekkor még Cikta Rt. néven, a Tisza Cipőgyár nevet 1949 augusztusában vette fel. Az ötvenes-hatvanas években főleg belső piaci igényeket elégített ki. 1970 decemberében a Tisza Cipőgyár beadta új logójának engedélyezési kérelmét, amit 1971 első hónapjaiban meg is kapott. Ekkor indult el a sportcipők gyártása is, ismert reklámszlogenje: „minden időben Tisza cipőben”. A hetvenes években az Adidas is gyártatott több modellt a cipőgyárban, 1976-ban az angol piacon is megjelentek a gyár termékei.
A kilencvenes évek közepén felhagytak a tornacipőgyártással. A magyarországi boltok kínálatába csak 2003-ban tért vissza a sportcipő, azokat azonban ma már nem a martfűi gyár készíti. A siófoki székhelyű Clash Kft. megvette a márka védjegyét és a gyártási jogokat, a hagyományos T logó is az ő tulajdonuk, a Tisza névre pedig kizárólagos használati jogot kaptak.
A Videoton termékcsalád
A Videotont 1938-ban alapították, 1955–91 között az állami tulajdonban lévő vállalat szórakoztatóelektronikai, informatikai és védelmi elektronikai (hadiipari) termékeket fejleszt, gyárt és értékesít. 1991-ben privatizálják, a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó cégek egyike lesz. 1995–97 között új telephelyeket nyitnak, a cég belép a háztartási elektronikai iparba. 1999-től kezd el külföldön is terjeszkedni, elsőként Bulgáriában vesz át gyárat. Tévéket már nem gyárt, helyette a háztartási gépiparban, ipari elektronikában, irodai berendezések piacán és az autóiparban nyomulnak.
Az Orion tévé és rádió
Az Oriont még 1913-ban alapították Magyar Wolframlámpagyár néven, az Orion Villamossági Rt. nevet 1924-ben vették fel. Az 1920-as években kezdték meg a rádiók gyártását, évtizedekig az egyik meghatározó rádiógyártó volt. A többség azonban az Orion tévékre emlékszik, ezek gyártását az ötvenes években kezdték, majd 1970-től színes tévéket is gyártanak. Gyártottak mikrohullámú telekommunikációs rendszereket is. A privatizációnál az Oriont az elsők között adták el a kilencvenes évek elején. A mai napig vásárolhatunk Orion tévéket és dvd-lejátszókat is, a cég 1997 óta a szingapúri Thakral csoport tulajdonában van.
Csepel Camping biciklik
A gyárat 1928-ban Weiss Manfréd alapította, az államosítás után a Csepel Művek részeként működött tovább. A rendszerváltás előtt az egész országban szinte csak a gyárból kikerült bicikliket lehetett kapni. A rendszerváltás után az elsők között privatizálták a gyárat, a kilencvenes évek elején még amerikai tőke is volt a cégben. A vállalat később, több tulajdonosváltás után, magyar tulajdonba került, de itthon tovább használhatják a Schwinn nevet. A cég évente nagyjából ötvenezer biciklit ad el, további tízezret Finnországban, igaz más néven.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
