Senki nem akar már építkezni

A harmadik negyedév adatai a visszaesés erősödését mutatják, derül ki a statisztikai adatokból. Az előző év harmadik negyedévéhez viszonyítva 23 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma, és 40 százalékkal az új engedélyeké.

Az év első felében 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, s ez az adat még 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de az építési engedélyek száma már az év első felében is 16 százalékkal visszaesett a bázishoz képest.

Minden harmadik lakás a fővárosban épül

Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább nőtt a főváros szerepe, 31 százalékát adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 55 százalékát. Az idén szeptemberig használatba vett lakások adatai szerint Budapesten 6262 lakást adtak át, ami csaknem négy százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Pest megyében 19 százalékos, Fejérben 20 százalékos a növekedés, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplémben öt százalékos, Bács-Kiskunban 14 százalékos, Hajdú-Biharban 45 százalékos csökkenést rögzített a KSH.

A statisztikai jelentés megállapítja, hogy a visszaesés főleg a lakossági építkezések számaiban tükröződik: 2009 első kilenc hónapjában a természetes személyek megrendelésére, illetve saját használatra 8 százalékkal kevesebb lakás épült, míg vállalkozások által 5 százalékkal, értékesítési céllal 6 százalékkal több készült, mint az előző év hasonló időszakában.

Az építtetői körben a korábbinál némileg nagyobb részt képviselnek az önkormányzatok: 130 lakást építtettek. Növekedett a bérlakások száma, 250 lakás készült ilyen céllal. Az új lakások átlagos nagysága 90,6 négyzetméter, jelentősen nem változott 2008-hoz képest.

A csökkenő lakásépítésen belül nőtt az építőipari kivitelezés szerepe, s a lakosság házilagos kivitelezése már alig 14 százalékot képvisel.

Egy kicsit fel, majd nagyon le

Az év első felében tapasztalt növekedés után a harmadik negyedévben nagyarányú visszaesés következett be; a természetes személyek lakásépítése 25 százalékkal, a vállalkozásoké 22 százalékkal csökkent 2008 III. negyedévéhez viszonyítva, ám ez utóbbiaknál a visszaesés a 9 hónap egészében még nem érezteti hatását az első félévi jelentős növekedés miatt.

A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma 2009-ben negyedévenként fokozatosan esett vissza, április óta tartósan csökkent minden hónapban 2008 megfelelő hónapjához viszonyítva. A szeptember végéig kiadott engedélyek alapján a csökkenés az egész országra érvényes, kivéve Bács-Kiskun és Somogy megyéket, ahol 13-19 százalékos növekedést mértek. A legerősebb visszaesés Fejér megyét érinti, ahol alig több mint feleannyi új engedélyt adtak ki, mint 2008 szeptember végéig. Budapesten 6433 új engedélyt adtak ki, ami 12 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

Az idei év I-III. negyedévében az üdülőépítésnél mind az építési szándék, mind a befejezett üdülők száma alatta marad az előző évinek. 307 új üdülőegységet vettek használatba, 17 százalékkal kevesebbet, mint az előző időszakban. Az új üdülők 89 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. 460 üdülőépületben 830 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 11 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában.

Egyre több lakás tűnik el

A lakásmegszűnések száma nőtt az időszakban, 2566 lakás szűnt meg, 18 százalékkal több, mint 2008 első kilenc hónapjában. A fővárosban közel másfélszeres a növekedés, elsősorban településrendezés és új lakás építése miatt. A megszűnt lakások közel negyede, a budapesti megszűnéseknek közel fele önkormányzati tulajdonban volt. Összességében a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 65 négyzetméter volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 2,22 millió négyzetméter lakóépület és 2,63 millió négyzetméter nem lakóépület beépítését tervezik, háromnegyedét az előző évinek. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a három és többlakásos házak körében történt, 30 százalékkal kisebb területet terveznek beépíteni, mint az egy évvel ezelőtti tervekben. A nem lakóépületeknél a tervezett mezőgazdasági és ipari épületek hasznos alapterülete több mint 40 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt, mialatt a hivatali épületeké több mint háromnegyedével nőtt.

Az építőipar idei augusztusi adatai ismertek. Eszerint az építőipari termelés volumene augusztusban mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 7,2 százalékkal csökkent a tavaly augusztusihoz képest, az év első nyolc hónapjában a termelés 3,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.