Alakulnak a 2010-es költségvetés fő számai

Eddig simán alakul a kormány szempontjából a 2010-es költségvetés mai, legfontosabb parlamenti szavazása. A képviselők többsége ugyanis rábólintott azokra a módosító javaslatokra, amelyeket a kabinet is be szeretne építeni a jövő évi büdzsébe. Még a Fidesz sem állt a kormány által támogatott indítványok útjába, hiába nyilatkozták azt a legnagyobb ellenzéki párt politikusai az elmúlt hetekben, hogy vissza kell vonni a kormány által elkészített költségvetést, a mai szavazáson – szemben a korábbi évek gyakorlatával is – nem utasították el a szóban forgó módosító javaslatokat, hanem tartózkodtak a szavazásnál. Így végül a kormány által is szívesen látott indítványokat 200 honatya igen szavazatával és 133 képviselő tartózkodása mellett elfogadta a parlament.

Négy nagyobb horderejű korrekciót építenek be a büdzsébe: a gyermekétkeztetési normatíva a csökkentéssel szemben szinten marad (17 milliárdos pluszkiadás a költségvetés első tervezetéhez képest), a távhőáfa a szuperkedvezményes kulcsba kerül (18 milliárdos bevételkiesés), az önkormányzatoknál foglalkoztatott közszolgák bérkompenzációjára félretesznek 22 milliárd forintot, és az egészségügy 38 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat. Ezeket a tételeket főként a céltartalék csökkentésével „teremtik elő”.

Ezek a nagyobb tételek, de kisebb pénzmozgatásokat is keresztülvezetnek a büdzsén, erről a minap írtunk.

A Fidesz öt olyan módosító javaslatot meg is szavazott, amelyeket a kormány is támogatott, így ezek 349 igen és 2 tartózkodás mellett kaptak többséget a mai szavazásnál. Ezek az önkormányzatok támogatását növelik, hol 36,5 millió forinttal, hol 22 milliárddal. Ezek csak azért nem növelik a deficitet, mivel a támogatásnövelés ellentételezését a kormány által támogatott, a Fidesz tartózkodása mellett többséget kapott sor tartalmazza.

Még nincs vége a szavazásnak, az estig tarthat, de mostantól csak a kormány által elfogadásra nem ajánlott javaslatokról voksolnak a honatyák. A papírforma szerint ezek nem kapnak többséget – bár egy-egy kivétel lehet. Eddig egy ilyen kivétel van: a kormány akarata ellenére a többség elfogadta azt az SZDSZ-es javaslatot, amely az eredetileg tervezetthez képest 150 millió forinttal több pénzt ad a fogyatékosok szervezetinek (de ez is csak arra elég, hogy az őket érintő elvonást enyhítse), a pénzt pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalából vonja el. (Cikkünket a szavazás alakulásának függvényében frissítjük.)

Fő karakter

A mai szavazás döntő jelentőségő a büdzsé szempontjából, ugyanis a parlament a főbb számokat határozza meg, döntenek a hiányról, a kiadási és bevételi főösszegről, és a minisztériumi keretösszegekről. Jelen állás szerint jövőre az állam 13000 milliárd forintnál is többet oszt szét az állam, és valamivel több mint 12000 milliárd forintot szed be adók, járulékok, illetékek és más jogcímeken. A hiány 1060 milliárd forint körül alakulhat, ami az unió felé lejelentett módszertan szerint 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcélt takar.

A teljes kiadási tortából a legnagyobb szeletet továbbra is a különféle nyugdíjjuttatásban részesülők hasítják ki, minden ötödik állami forint, közel 2750 milliárd forint nyugellátásokra megy. Ez a terület a korábbi években egyre nagyobb hányadot vitt el az államháztartási összkiadásból, most ez a ráta a tavalyi, az idei és a jövő évet felölelő periódusban 20 százaléknál stabilizálódni látszik.

A tágan vett jóléti funkciókra (a nyugellátások is ide tartoznak) az állam ötből kicsivel több mint három forintot fordít. Ezen belül érthető okokból a korábbi évekre jellemzőnél jelentősen többet emésztenek fel a munkanélküli ellátások (az összkiadás 1-1,2 százaléka helyett 1,9 százalékát tehetik ki a munkanélküliséggel kapcsolatos állami pénzek, ami durván 90 milliárd forintos növekményt jelent). A szigorodó családtámogatási és táppénzszabályok miatt ezekre a területekre kicsivel kevesebb jut, ahogyan - a csökkenő gyerekszám miatt - alapfokú oktatásra is. (Utóbbi a kiadási tortából tavaly és idén 4 százalékos szeletet hasított ki, amely jövőre 3,6 százalékra zsugorodik, ez 70 milliárdos kiadásmérséklésnek felel meg.)

Az állam önmagára minden hetedik forintot költi. Tavaly és idén minden hatodik forint a törvényhozó és hatósági szervek működésére, közbiztonságra, igazságszolgáltatásra, alapkutatásra fordítódott, illetve fordítódik.

Nem sok területet találunk, amelyre több jut. A munkanélküli ellátásokon kívül a rend- és közbiztonságot sorolhatjuk ide, no meg az államadósság-szolgálatot, amelyre az ideinél durván 20 milliárd forinttal többet, 1215 milliárd forintot kell fordítanunk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!