Állami segítséggel drágul a párizsi
További Magyar cikkek
“Nem állami pénzt osztunk, ezért nem adhatunk ki információt arról, hogy konkrétan milyen cégek kértek az MFB által biztosított bankgaranciát a kereskedelmi bankoktól felvett hitelükre. Versenyhelyzet van a cégek között, nyilvánvalóan nem szívesen közölnének egy olyan információt, amiből kiderülhet, hogy milyen a pénzügyi helyzetük” – mondta Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese.
Csak az életképeseknek
Az MFB június legelején írta ki az Élelmiszeripari Bankgarancia Programját, amelyben csak olyan élelmiszeripari cégek vehetnek részt, amelyek nem állnak felszámolási eljárás alatt, vagyis hosszú távon életképesek, csak a válság miatt jutottak nehéz helyzetbe. (Ezért nem részesülhetett már az állami garanciából a Herz, amely ellen májusban indítottak felszámolási eljárást.)
Persze, ha az adott cég nem tudja fizetni a hitel kamatait a kereskedelmi banknak, akkor az nyilván a száz százalékos állami tulajdonban lévő MFB-hez fordul a pénzéért, vagyis állami pénzből fizetik vissza a cég által felvett hitelt. A vezérigazgató-helyettes e felvetésünkre ellmondta, hogy éppen ezért piaci alapú ez a bankgarancia program, vagyis a bankgarancia díja ezért magas. (A vállalt bankgarancia összege után évenként kell garancia díjat fizetni. A díj mértéke a biztosítékok és az ügyfél minősítése alapján meghatározott kockázati osztályok függvényében 0,5- 6,3 százalék/év.)
Tehát a cég egyrészt fizeti a hitel kamatait a hitelbanknak, mellette pedig az MFB-nek a bankgarancia díjat. Ami összességében még így is jobban megérheti a hitelt felvevő cégnek, mert lehet, hogy az MFB garanciája nélkül mondjuk csak 20 százalékos kamatra adna hitelt a kereskedelemi bank neki, a bankgaranciával meg lehet, hogy csak 12 százalékos kamatot számol föl a hitelre, plusz még ehhez jön a cégnek a garancia évi maximum 6,3 százalékos díja.
Az MFB bankgaranciája mögött nem csak tulajdonosként áll az állam. Amennyiben a törleszteni képtelen cég helyett az MFB-nek kell helytállnia, a garancia összegének 90 százalékára készfizető kezességet nyújt az állam. Az MFB ezért cserébe a garanciavállalás futamidejének függvényében, az egyes évekre szólóan 0,3 százaléktól 2 százalékig terjedő, növekvő mértékű kezességvállalási díjat fizet. Amennyiben az MFB a kezességet beváltja, a bankgarancián alapuló tartozás a vállalkozással szemben adók módjára behajthatóvá válik, amiről az APEH gondoskodik.
A párizsi árába épül a hitel
„A hitel magas árát az élelmiszer-feldolgozók majd a termékek áraiban érvényesítik” – válaszolta a vezérigazgató-helyettes arra a kérdésünkre, hogy mekkora segítséget jelent ez a konstrukció az amúgy is nagyon nehéz helyzetben lévő szektor cégeinek. (Az élelmiszeripar adózás előtti eredménye mínusz 7,5 milliárd forint volt 2008-ban, míg 2007-ben ugyanez az adat plusz 21 milliárd forint volt.)
A legfrissebb adatok szerint eddig összesen húsz élelmiszeripari cég nyújtott be bankgarancia iránti kérlemet az MFB-hez, mondta el Aladics Sándor. Ebből tíz, 8,3 milliárd forintra szóló kérelmet már befogadtak, vagyis most bírálják őket, és hat cég már kapott is garanciát, összesen 5,4 milliárd forintra. Ezen felül pedig még tíz cég kérelme van a befogadás valamilyen fázisában, 8,9 milliárd forintra.
A Gyulai Húskombinát kap
Az egyik cég, amelynek jóváhagyták a bankgarancia kérelmét biztosan a Gyulai Húskombinát, mert a cég vezérigazgatója, Ruck János október 14-én aláírta az egymilliárd forintos kereskedelmi banki hitelről szóló szerződést a K&H bankkal, amelynek nyolcvan százalékára kaptak állami garanciát, írta október 14-én a Békés Megyei Hírlap online kiadása. A cég a jelenleg érvényes kamatfeltételek mellett, öt éves futamidőre kapa meg az egymilliárd forintos forgóeszközhitelt.
A bankgarancia mértéke a garantálni kívánt forgóeszköz hitel összegének a nyolcvan százaléka, de legalább 200 millió- és legfeljebb 2000 millió forint lehet ügyfelenként. „Úgy számolunk, hogy ebben az évben a keretösszeg körülbelül harmadára adhatunk garanciát, 2010-ben még 10-12 milliárd forintra, és reméljük, hogy 2011-ben már nem lesz rá szükség – közölte Aladics Sándor. – Úgy kalkuláltunk, hogy nagyjából 2010 második negyedévétől lesz olyan helyzetben a gazdaság, hogy a válság miatt nehéz helyzetbe jutott élelmiszeripari cégek belevágjanak egy ilyen hitelkonstrukcióba, tehát egyáltalán nem halad lassan a program”.
A forgóeszköz hitel legalább 1 év+1 nap, de legfeljebb 5 év lejáratú forgóeszköz finanszírozásra fordított, magyar forint hitel lehet. A bankgarancia nem vehető igénybe folyószámlahitelhez, rulirozó és meglévő forgóeszközhitelhez. Az MFB bankgarancia csak új forgóeszköz hitelszerződéshez kapcsolódhat.
Aladics Sándor azt is elmondta, hogy ha nem lesz elegendő a 30 milliárd forint, akkor megemelik a keretösszeget, és ha szükség van rá, akkor a szerződéskötések határidejét is kitolják 2011 december 31-én túlra.