További Magyar cikkek
Az MNB elnöke aláhúzta: a pénzügyi-gazdasági válság szerte a világban bebizonyította, hogy a jegybankok hatáskörét növelni kell a makroprudenciális, rendszerszintű felügyeleti tevékenységek során. Az országgyűlés előtt lévő több törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja, így Magyarországon is létre kívánják hozni a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a felügyelet vezetője venne részt - tette hozzá.
Kiemelte: a jegybanknak nem feladata, hogy a devizaadósokat egyénileg védje meg, arra viszont figyelmet kell fordítania, ha a lakosság devizaadóssága rendszerszintű kockázatot jelentene.
A jegybank elnöke szükségesnek tartotta azt, hogy ha egy magyarországi pénzintézet bajba kerül, és az államtól segítséget kér, akkor lehetőség legyen a menedzsment, illetve a tulajdonosok jogainak korlátozására, sőt amellett tette le a voksot, hogy az arra alkalmatlan banki vezetőket el lehessen mozdítani posztjukról.
Simor András hangoztatta: a magyar pénzügyi rendszer nem túlszabályozott, és a mostaninál jobban kell figyelni a makroszintű kockázatokra, ehhez a jegybanknak megfelelő eszközöket kell biztosítani.
Egyszer már hiába akart többet Simor
Korábban többet akart az MNB: a pénzügyi felügyelet működésével való, tavaly ősszel az IMF által is kifejezésre jutattot, de például a MÁV-Biztosító, vagy akár később a devizahitelek elszaporodása miatt a politikai elitben is meg-megjelenő elégedettségre jelezték, készek a felügyeleti szerepet átvenni. A Simor ellen indult, az offshore cégébe vitt vagyona miatti támadások (legalábbis a lemondatási szándék) mögött az egyik lehetséges magyarázat szerint éppen az állt, hogy a felügyeletet védte az MSZP egy része. Mindesetre a PSZÁF élén történt személycserével (Farkas Istvánt Farkas Ádám váltotta a nyár elején) úgy tűnt, hogy a kérdés a kormányon belül is eldőlt. Farkas Ádám erről az Indexnek nemrég úgy nyilatkozott: valóban volt arról vita, hogy beolvasszák-e a felügyeletet a jegybankban, de a most a parlament előtt fekvő pénzügyi törvényjavaslatokban végül nincs erről szó.
Lehetne alacsonyabb kamat, de óvatosnak kell lenni
A jegybank feladata egyrészt az árstabilitás elérése, másrészt a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, annak támogatása. Ezek befolyásolására ugyanakkor egyetlen eszköze van, a jegybanki alapkamat, a két cél között gyakran konfliktus keletkezik - mondta Simor András.
Az MNB elnöke kifejtette: a magyarországi recesszió egy a mostaninál alacsonyabb alapkamatot indokolna, nagy esély van arra, hogy a középtávú inflációs cél (a 3 százalékos infláció 5-8 negyedév távlatában) "alullövése bekövetkezik", de a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt nagyon óvatosan lehet csak az alapkamatot mérsékelni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
