Gerzson
-3 °C
3 °C

Nagy cégbedőléseket hozott a válság

2010.01.19. 17:10
A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren. A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll.

Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.

Az eljárások 53%-át a felszámolási eljárások adják, volumene 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett meg. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra növekedett meg. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amely alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 év során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, akikről azt korábban nem feltételezték volna.

Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások, további 20%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61%-a, összesen bejegyzett cégek 13,46%-a). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49%-a, összesen bejegyzett cégek 18,47%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,78%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27%-a, összesen bejegyzett cégek 13,96%-a), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25%-a, összesen bejegyzett cégek 3,3a %-a) teljesítettek a legjobban.

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import. Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40%-át, Szabolcsban pedig 6%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben mint a megelőző évben.

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12%, de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.