Zsákutcában vagyunk vagy éltanulók leszünk?

A világgazdasági válságnak vége, de még nem tudjuk, hogy pontosan mi jön utána - mondta Csaba László egyetemi tanár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége csütörtöki konferenciáján. A közgazdász szerint bár a válság megrázta a világot, annak léptéke nem páratlan, és már látni a végét, hiszen a világgazdaság elindult egy növekedési pályán. A korábbinál azonban nagyobb az esélye annak, hogy a kilábalás lassabb és bizonytalanabb lesz a fejlett országokban.

Zsákutca, elvesztegetett évek

A magyar gazdaságpolitika kapott ugyan dicséretet külföldről, ám erről Csaba azt mondta: a dicséretünk olyan, mintha egy kórházat megdicsérnének, hogy alacsony a gázszámlája; vagyis nem azért kap elismerést, ami a tevékenységének a lényege lenne. A Bajnai-kormány programja egy túlélőprogram, a kormány szűk területen tud mozogni, de ezen a pályán a feladatát teljesíti.

Csaba László szerint az igazi baj az, hogy a rögtönzések, a túlélőprogramok sorozata nem 2008 októberében kezdődött, hanem 2004 óta tart. Ezzel magyarázható, hogy 2006 óta az ország a valódi teljesítménymutatókat figyelembe véve lényegében nem mozdult előre, és a súlyos recesszió, illetve az azt követő lassú kilábalás miatt 2013-ig nem is nagyon fog előrelépni, "zsákutcában, elvesztegetett évtizedben vagyunk".

Az előadó szerint a gazdaságpolitikában voltak súlyos hibák, példaként említette, hogy adóemelésből még soha sehol nem lett gazdasági növekedés, márpedig az adóalap kiszélesítésével és egyes adókulcsok csökkentésével szerinte külföldön el lehet ugyan hitetni, hogy csökkentettük az adókat, ám a közterhek összességében növekedtek. A vagyonadótörvényről azt mondta: jó döntés volt az Alkotmánybíróságtól, hogy eltörölte, a törvényt az elhibázott jogalkotás példájaként fogják emlegetni.

Miért panaszkodunk?

A magyarok sokat panaszkodnak, ez statisztikailag is kimutatott adat, többet, mint indokolt lenne - erről beszélt viszont Vértes András, a GKI vezetője. Példaként említette erre, hogy Magyarországon 2000 és 2010 között a lakosság fogyasztása 25 százalékkal nőtt, hogy az összesített reálbér 2010-ben 40, a reálnyugdíj 49 százalékkal magasabb, mint 2000-ben.

Vértes kiemelte: a magyar gazdaság egyensúlya jelentősen javult, a sérülékenységünk enyhült, a GDP 9 százalékát kitevő mértékben javult a magyar gazdaság külső egyensúlya. Persze ennek komoly ára volt: "borzasztó erős recesszió van Magyarországon, de a konjunktúraindexek már erős javulást mutatnak", igaz, ezzel együtt a munkanélküliségi ráta elérheti a 11 százalékot, és jelentősen csökkent a szociális jövedelmek reálértéke.

A mostani helyzeben Magyarországnak komoly esélye van arra, hogy más pályára kerüljön. "Folytatódó, fegyelmezettt költségvetéssel és néhány reformmal új pálya nyílik meg" - fogalmazott Vértes, aki nemzetközi elemzésekre hivatkozva azt mondta: Magyarország, ha nem tér el a megkezdett költségvetési folyamatoktól, akkor néhány éven belül az Európai Unió éltanulói közé kerülhet (miközben Európában, de az egész világon is adósságcsapda fenyegeti a súlyosan eladósodott országokat azt követően, hogy tavasztól világszerte kamatemelési ciklusok kezdődnek, amik megdrágítják a tőkéhez jutást).

"2011-tól 3 százalék alatt lehet a deficit, és elindulhat az államadósság 80 százalékos rátája lefelé. Így, ha az EU rugalmas lenne, már 2013-ban bevezethetnénk az eurót, de reálisabb a 2014-es dátum" - mondta a GKI vezetője. A jövőről azt mondta: "tegyük fel, hogy a Fidesz megnyeri a választásokat", ebben az esetben szerinte a párt legnagyobb gondja az lesz: hogyan tudja külföldön elhitetni, hogy folytatja, amit most csinálunk, és közben belföldön eladni azt, hogy nem folytatja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!