Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének helyettes vezetője csütörtöki, sajtótájékoztatóján a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a kockázatkerülés főként a vállalati hitelezésben látható. A vállalati és a fogyasztási hiteleknél a bankok tovább szigorítottak a feltételeken, azonban a szigorító bankok aránya csökkent. Főleg a nem ár jellegű feltételek (például fedezeti követelmények, hitelminősítés) szigorodtak, s enyhítésüket a bankok az első félévben nem is tervezik.
A vállalati ügyfelek közül csak a legjobb hitelképességűeket hitelezik a bankok. A vállalati hitelezés visszaesésében a felmérés szerint a szűk kínálat mellett az is szerepet játszott,hogy alacsony a beruházási hitelkereslet. A jegybank most publikált hitelezési felmérése a bankok 2009 negyedik negyedévi hitelezési gyakorlatát vizsgálja, és 2010 első félévére vonatkozó várakozásait tükrözi - ismertette Homolya Dániel vezető közgazdasági elemző. A megkérdezett bankok és lízingcégek piaci részesedésük alapján a hitelezési piac 90-97 százalékát fedik le.
Nagy Márton elmondta: a háztartási lakáscélú jelzáloghiteleknél ellentétes folyamat figyelhető meg. Itt főként az árjellegű hitelezési feltételek (kamatok) enyhültek, főként az új, forintalapú hiteltermékekhez kapcsolódóan. A bankok arra számítanak, hogy hitelezési hajlandóságuk e szegmensben a jövőben növekedni fog, a szigorú nem ár jellegű feltételek azonban - a kamatok csökkenése mellett - fennmaradnak. Hasonló folyamatok érvényesülnek más országokban is.
A háztartási portfolió romlása a tavalyi negyedévben mérséklődött, amihez a felmérés szerint az átstrukturálások jelentősen hozzájárultak. Az ügyfelek fizetőképességét elsősorban a futamidő hosszabbításával és a törlesztő terhek átmeneti (jellemzően 6-12 hónapos) enyhítésével kívánták elérni a bankok.
A bankok háztartási hitelállományuk átlagosan 2-5 százalékát strukturálták át, és ezen ügyletek 80-90 százalékánál sikerült az újabb fizetési késedelembe esést elkerülni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
