5,25 százalékos kamat is lehet hétfőtől

A Monetáris Tanács a márciusi kamatdöntés során elsősorban a globális kockázatvállalási hajlandóság és a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok alakulását fogja mérlegelni, írja előrejelezésében Orosz Dániel, az AXA elelmzője.

A fundamentumokat most egyre inkább felülírja a likviditásbőség - az olcsó pénz pedig keresi a helyét, a magasabb kamatozású feltörekvő piaci eszközökben. A magyar eszközárak felértékelődésében és a kockázati felárak mérséklődésében mindez igen érzékletesen tükröződött az elmúlt hónapban. Annak ellenére, hogy már a választások előszobájába kanyarodtunk a forint március közepén magabiztosan erősödött az euróval szemben és 17-én 15 hónapos csúcsra is ugrott, amivel aznap egy hónapos távlatban a világ legjobban teljesítő devizájává lépett elő az euróval szemben. A forint határozottan kitört a már közel háromnegyed éve kialakított 265-280-as sávból.

Mindeközben a magyar országkockázati felár is új lokális mélypontra esett, a hosszú  devizakötvény német állampapírhoz viszonyított hozamfelára is kedvezően alakult és nem utolsó sorban az állampapír aukciókon is élénk érdeklődés volt látható; növekvő külföldi kereslet mellett . A választások által potenciálisan generált kockázatok azonban nem elhanyagolható mértékűek, így az MNB-nek rövidtávon már igen szűk mozgástere van a további monetáris lazításra. Orosz Dániel szerint így a következő hétfőn esedékes kamatdöntés lezárja a kamatcsökkentési sorozatot, ugyanakkor elképzelhető, hogy egy komolyabb, 0,5 százalékpontos mérséklés mellett dönt a jegybank, amivel 5,25 százalékra csökkenne az alapkamat.

A testület 2009. júliusa óta minden hónapban csökkentette a kamatot, szűk háromnegyed év alatt így jutottunk el 9,50 százalékról a mostani 5,75 százalékos szintig.

Sorozatban már a hatodik alkalommal emelkedett a piac által az idei évre jósolt GDP-arányos hiány - derül ki a Reuters által március 22-25. között készített elemzői felmérésből, amely szerint az MNB hétfői ülésén tovább csökkenhet az alapkamat, miután a megkérdezett 27 közgazdászból csupán hárman számítanak tartásra. A régióban a román jegybank is folytathatja kamatcsökkentését (legközelebb jövő hétfőn), míg a cseh és lengyel ráták ennél már nem lesznek alacsonyabb szinten.

A megkérdezett elemzők egyre rosszabb költségvetési kilátásokat vetítenek előre, miután a válaszok mediánja már 4,8 százalékos GDP-arányos hiányt jósol az idei évre. Mindez azt jelenti, hogy egyre kevésbé hisz a piac az idei 3,8 százalékos hiánycél tartásában (a becslések 3,8 százalék és 6,5 százalék között szódódnak). Hasonló trend kezd kibontakozni a 2011-es hiánycél esetében is, a piaci elemzők ugyanis már 4 százalékos deficitet prognosztizálnak, míg egy hónappal ezelőtt még 3,6 százalék volt a mediánérték.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!