Még kisebb lett a rekordalacsony kamat

Nem állt le az MNB kamatcsökkentési sorozata most sem, a monetáris tanács mai ülésén negyed százalékpontot vágott az irányadó rátából. Ezzel a jegybanki alapkamat holnaptól 5,5 százalék.

Nem sokon múlott, hogy nem lett 5,25 százalék a ráta, Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy szoros volt a szavazás, a másik javaslat a fél százalékpontos csökkentés volt.

Már a múlt hónapban tartott ülésén is rekordalacsony szintre küldte az alapkamatot az MNB, így a mai lépéssel új, soha nem látott szintre faragta a rátát.

És most úgy tűnik, hogy lesz még ennél is kisebb a jegybanki alapkamat. A piac eddig azt gondolta, 5,5 százalék lesz a kamat alja, de az elmúlt hetek árazásai alapján 5,25 vagy akár még kisebb, 5 százalékon búcsúzhat a ráta az idei évtől. Az újabb vágás időpontja azonban bizonytalan, sok függ az áprilisi parlamenti választások eredményétől és az új kormány által meghirdetett gazdaságpolitikától.

A mai enyhítésre számítottak az elemzők, a Reuters által megkérdezett több mint kéttucatnyi szakértő szinte egyöntetűen negyed százalékpontos vágást prognosztizált.

A jegybank a 2008 őszi októberi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelés után már novemberben megindította a vágási sorozatot, amelyet 2009 januárjában félbeszakított. Tavaly júliusban aztán újraindította az enyhítési ciklust az MNB, azóta minden hónapban hozta lejjebb az alapkamatot.

Ez a kettévágott kamatsorozat a kereskedelmi bankok gyakorlatában is megfigyelhető, igaz, lényeges különbséggel: a tavaly júniusig tartó első szakaszban gyakorlatilag mindenféle (lakáscélú, fogyasztási célú, forint- és euróalapú) hitelkamat emelkedett majd stabilizálódott, és csak tavaly júliusban indult el az óvatos kamatcsökkentés a banki hiteleknél. Erről tanúskodik az alábbi ábra.

Hiába csökkent tehát 2008 novemberétől a jegybanki alapkamat, a bankok által forintban nyújtott fogyasztási hitelek thm-je (teljes hiteldíjmutatója) 2009 májusában érte el e tetőpontját. A forintban folyósított lakáshiteleknél is hasonló a minta, ott 2009 febuárja és júniusa között gyakorlatilag alig mozdult a 15,5 százalékról a thm.

A tavaly júliusban újraindult jegybanki kamatcsökkentést azonban már lekövették a kereskedelmi bankok, de csak mérsékeltebb ütemben. A lakáscélú hiteleknél a forintban nyújtott kölcsönök thm-je szűk 2 százalékponttal esett a tavaly nyári csúcshoz képest idén január végéig, ezalatt a bő fél év alatt a jegybanki alapkamat 3,5 százalékponttal jött lejjebb. Szembetűnőbb a különbség, ha a válság előtti utolsó csendes hónapot nézzük: 2008 szeptemberében a 8,5 százalékos alapkamat mellett 13,43 százalék volt az átlagos thm a forint alapú lakáshiteleknél. Idén januárban az alapkamat már csak 6 százalék volt, miközben a lakáshiteleknél 13,72-es thm-et láthattunk az MNB adatai szerint.

A lakáshiteleken belül a forinthitelek és az euróhitelek thm-je közötti rés kicsit szűkült, de még mindig érdemben olcsóbbak az euróhitelek. Ez a magyarázata annak, hogy az új folyósítású lakáshiteleken belül az euróhitelek még mindig dominálnak, 60 százalék feletti részarányt képviselnek az újonnan nyújtott lakáshiteleken belül.

A betéti kamatok sokkal jobban követik az MNB-kamat mozgását, mint a hitelkamatok. 2008 őszén szinte mindegyik bank kétszámjegyű akciós betétajánlatokkal igyekezett ügyfeleket becsalogatni, hogy a megborult hitel-betét-arányukat javítsa. Tavaly nyárig tartott ez az intenzív betétgyűjtési időszak, és az újraindult alapkamat-vágási sorozattal szépen párhuzamosan, még annál is nagyobb ütemben jöttek le a betéti kamatok. Míg 2008 végén előfordult, hogy átlagosan két százalékpont körüli-feletti pluszt is fizettek a bankok az alapkamathoz képest, januárban az olló 0,25 százalékpontra zárult.