Egy életre elveszik a görögök kedvét a költekezéstől

2010.04.07. 15:32
A közeljövőben az államadósság-pálya és annak fenntarthatósága kerül majd a befektetők fókuszába, a fejlett országokban várható szigorodó fiskális politika pedig csökkentheti a monetáris politikára nehezedő nyomást. Az Európai Unióban példát fognak statuálni Görögországgal, az viszont kizárható, hogy újra bevezetésre kerüljön a drahma, hiszen az sem az EU-nak, sem a görögöknek nem jó megoldás, mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.

Az IMF becslései szerint az átlagtól elmaradó globális növekedésre van kilátás 2010-ben, miközben a globális infláció historikusan is alacsony lehet. Az nemzetközi elemzők között természetesen nagy eltérés van az infláció mértékében, hiszen még mindig vannak olyan hangok, akik deflációt jeleznek előre, míg mások a pénznyomtatás miatt nagyobb inflációra számítanak.

Kína termel, Amerika fogyaszt

A világ recessziós- illetve válságspirálját a politikusok úgy próbálják megakadályozni, hogy elképesztő mértékű pénzt nyomnak a gazdaságba, vagyis az államadósság drasztikus emelkedésével akarják a fogyasztást fenntartani. Sokan azt hiszik, hogy a világgazdaság motorja Kína, azonban ők sem lennének sehol, ha nem tudnák a termékeiket Amerikában megvásárolni, mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

A következő években az államadósság mértéke jelentős eltérést mutat majd a fejlett és feltörekvő országok esetébent, hiszen míg utóbbi országcsoportnál 40 százalék körül maradhat az államadósság, addig a fejletteknél a becslések szerint 100 százalék fölé is emelkedhet. Egy nemrég megjelent könyv szerint, ha 90 százalék fölé emelkedik az államadósság, akkor az érezhetően visszafogja a gazdasági növekedést (körülbelül 1 százalékponttal).

Nem nőhet a végtelenségig az államadósság

Az elmúlt évtizedekben azt láthattuk, hogy a GDP arányos államadósság amikor stagnált, akkor nem volt igazán részvénypiaci boom, míg amikor az adósság emelkedésnek indult, akkor indult meg az igazi fejlett piaci részvényemelkedés. A nagy kérdés a következő 20 évben az lesz, hogy ha nem lehet a végtelenségig növelni az államadósságot, akkor az milyen hatással lesz a részvénypiacokra. Egyelőre ezt még nem tudhatjuk.

Az adósságtendencia szempontjából meghatározó, hogy a következő évtizedekben hogyan alakul a demográfia, a PIGS országcsoport esetében pedig ez komoly nyomás alá fogják helyezni a költségvetést, hiszen egyre kevesebb aktív lesz. Beavatkozás nélkül 2030-ra például Írországban 250 százalék feletti lehet az államadósság, de még Görögország és Spanyolország is 200 százalék körül áll majd. Természetesen ez nem lesz így, azonban jó becslést ad ahhoz, hogy milyen komoly a helyzet. Érdemes megemlíteni, hogy például Magyarország esetében az Európai Bizottság olyan becslést adott, hogy az államadósság 2030-ra a régióban egyedüliként csökkent majd a GDP 30 százaléka alá.

Egy életre elveszik a görögök kedvét a költekezéstől

Összefoglalásképpen Duronelly Péter elmondta, hogy a világgazdaságban a növekedés momentuma erős, azonban az nem világos, hogy készletezési ciklus ebben mekkora szerepet jelent, és mekkora a valós gazdasági teljesítmény (van rá tényleges kereslet). A következő években az adósságpálya fog előtérbe kerülni, a fenntarthatósággal kapcsolatos dilemmák pedig felértékelődhetnek. A fejlett országokban szigorodó költségvetési politika várható, ez pedig mérsékli a monetáris politikára nehezedő nyomást, tehát 2011-re nem várunk jelentős monetáris szigorítást

Példát fognak statuálni vélhetően Görögországgal, ez azért is elképzelhető, mivel Németország szava az EU-ban nagyon erős. Ez azt is jelenti, hogy valamilyen csődeseménynek kell bekövetkeznie, a kimentéshez pedig olyan feltételeket fognak megszabni, ami egy életre elveszi a görögök kedvét a nyakló nélküli költekezéstől.