Már nem áll a papírgyár

Részlegesen szüneteltette termelését az osztrák Prinzhorn-csoporthoz tartozó Hamburger Dunaújváros (HD) Kft. papírgyár. Egyelőre leállítottuk az egyik dunaújvárosi papírgépet, mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ezek a leállások csak néhány esetre korlátozódjanak és mielőbb megszűnjenek - mondta a Napinak Szikla Zoltán ügyvezető igazgató, aki szerint az előjelek baljósak.

A múlt héten, csütörtökön kezdődött leállás előreláthatólag ma ér véget. A kényszerpihenő a 180 ezer tonna kapacitású, évi 50 millió eurós árbevételt realizáló üzem 90 dolgozójából mintegy 70 főt érintett, a kiszolgálókkal és beszállítókkal együtt viszont ennek többszörösét. A leállás a veszteségeket mérsékli, de nem érinti a Hamburger Hungária Kft. tavaly októberben átadott, 50 milliárd forintos beruházást jelentő, évi 350 ezer tonna kapacitású gyárát.

A HD gyártási költségei 13-14 százalékkal magasabbak az élenjáró osztrák és német gyártókénál. A hátrányból 12-13 százalékpontot az energia-, 5-6-ot pedig az anyagköltségek tesznek ki, amit a személyi kiadások 3, az egyéb tényezők pedig mintegy 2 százalékponttal ellentételeznek.

A sajtóban korábban megjelent hírekkel ellentétben tehát nem a hulladékpapír-hiány az egyedüli és kiemelkedő gond, az nem speciálisan Magyarországra jellemző helyzet, így lényeges hátrányt sem jelent a hazai gyártók számára - mondta Szikla. A hulladék papír beszerzésével kapcsolatban probléma, hogy a hazai készletek egy részét külföldön értékesítik, ezért a magyarországi üzemek kénytelenek a szállítási költségek és környezetterhelés szempontjából is előnytelen importhoz fordulni, a hulladék papír belföldön tartását pedig a kormányzat nem segíti.

A versenyképességet jócskán csökkenti, hogy a gyártóknak energiaigényük negyedét a kát-körből kell fedezniük, a piacinál közel kétszer magasabb árszinten. Az iparvállalatok pedig csak az olajárhoz kötött képlet alapján számított áron vásárolhatnak földgázt, míg a nyugat-európai cégek fogyasztásuk felét-kétharmadát a 40 százalékkal alacsonyabb tőzsdei árakon szerzik be - mondta Szikla Zoltán ügyvezető igazgató, aki szerint az elmúlt tíz évben az erős forint és a nyugat-európainál magasabb kamatszint évente mintegy két százalékponttal növelte a költségeket a versenytársakhoz képest.