Nem az adócsökkentés a legfontosabb

Hároméves makrópálya, új magyar sztori meghirdetése konkrét, végrehajtható lépések felvázolásával - fogalmazott Orbám Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere azon kérdésünkre, mi lenne az új kormány első néhány teendője. Szinte ugyanezt mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki mind a 2010-es hiány, mind a teljes ciklus makrópályáját illetően mielőbbi bejelentést várna az új kormánytól.

Mindketten úgy vélik, a hiányt illetően persze az IMF-el való tárgyalások is meghatározóak, de a válaszokból, ahogy Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója és Samu János, a Concorde makróelemzőjének válaszaiból is, egyértelműnek látszik: a piac azzal számol, arra vár, hogy jelentősebb átalakításokért cserébe a Valutaalap örömmel engedné meg a hiány korábban rögzített szintjének túllépését.

Ennek feltétele nyilván az, ahogy Forián Szabó Gergely fogalmazott, hogy a Fidesz kifejtse a növekedést és fenntarthatóságot egyaránt szem előtt tartó gazdaságpolitikai elképzeléseit, illetve a feladatok mögé hiteles szakembergárdát állítson.

A program hiányát egyébként többen is felvetették: Duronelly Péter az első feladatok közé sorolta, hogy meg kell tölteni "az egyébként üres és semmitmondó választási programot olyan tartalommal, ami útmutatást nyújt arra vonatkozóan, pontosan hogyan tervezik átalakítani az adórendszert, az egészségügyi és szociális ellátórendszert, a közösségi közlekedést, hogyan rakják majd rendbe a szemünk láttára széteső titkosszolgálatokat, és lesz-e változás az egyelőre nem túl koncepciózus energiapolitika terén." Samu János szerint mivel a kormány legfontosabb feladata a következő ciklusban a növekedés beindítása lesz, ennek érdekében sok rendszer működését meg kell változtatnia. Kiindulásképp elkerülhetetlen, hogy e változtatások kereteit: a megoldás irányát, az állam ebben játszott szerepvállalásának mértékét tisztázza az új kormány.

A rendszerszintű reformok között Orbán Krisztián az adócsomagot említette az első helyen: szerinte a kormánynak három év alatt a régióssal egy szintre kell hoznia a magyar adószinteket. Emellett deregulációs csomag meghirdetését várja és jósolja, valamennyi gazdasági szabály és törvény szisztematikus felülvizsgálásával, ugyancsak három év alatt, illetve átfogó önkormányzati és közigazgatási átalakítást. Ugyanez a sorrend Forián Szabó Gergely válaszaiban is, de valamennyi szakértő úgy véli: az adó- és közizgatási reform elkerülhetetlen, és ezzel párhuzamosan szükség van az oktatás és az egészségügy átalakítására is.

Az adóreform a leghangosabb, de ráér

Az, hogy ténylegesen milyen irányba indulhat el az adórendszer átszabása, már a szakértők számára is nyitott kérdés, illetve Orbán Krisztián is megjegyzi, talán ez az a pont, ahol a kormánynak nem kell azonnal lépnie. Forián Szabó Gergely arra számít, hogy az idén csak néhány szimbolikus lépésre kerülhet sor, a tényleges átalakítás jövőre kezdődhet. Samu János is hűti a várakozásokat, szerinte az adórendszer átalakítása nem hozhat olyan jelentős általános elvonáscsökkenést, mint azt sokan remélik. Itt a később kidolgozandó változtatások inkább filozófiai váltást jelentenek majd (az elemző szerint talán a családi adózás bevezetését), illetve "remélhetőleg a további minél nagyobb egyszerűsítést", amely az adómorál javításának érdekében is megkerülhetetlen. Samu szerint ugyanakkor a mindenki által említett önkormányzati reform nemcsak költségvetési megtakarítást hozhat, hanem olyan fontos szakterületek, mint például az oktatás vagy az egészségügy esetében előfeltétel, így erre az első intézkedések között számítana.

Az oktatási reform kapcsán Orbán Krisztián úgy véli, a rendszert a szakadék széléről kell visszarántani. Új bölcsődékre, új óvodákra, egységes alapfokú oktatásra van szükség egyebek között. Duronelly Péter a felsőoktatást emelte ki: szerinte legkésőbb 2011-ben el kell indulnia a reformnak, kevesebb felsőoktatási intézményre van szükség, viszont  a vállalati szektort is érdemes bevonni a felsőoktatásba. Ezzel párhuzamosan új súlypontokat kell kialakítani azt illetően, hogy mely iparágakra támaszkodva fog Magyarország tartósan magas (3%-ot meghaladó) növekedési pályára állni. Ez nem egyszerű, mert a csökkenő lélekszám, valamint az elöregedő társadalom komoly gátja a tartósan magas növekedésnek. Forián Szabó Gergely úgy véli, a kormány első lépései között lehet majd az, hogy konzultációs fórumokat hoz létre a fontosabb területek, így az egészségügy és az oktatás tervezett reformjával kapcsolatban.

Na és mennyi lesz a hiány?

A megkérdezettek válaszai bár szórtak némileg a tekintetben, mennyi lehet az idei hiány már az IMF-el folytatott új tárgyalások nyomán, abban mindenki egyetértett, hogy nem 4 százalék (a kormány 3,8 százalékos hiány tartását vállalata 2010-re.) A konkrét szám a tárgyalásoktól és politikai döntésektől függ. Mindenki arra számít, hogy a közlekedési vállalatok adósságainak rendezése egyszeri, jelentős tétel lehet az állami költségvetés számára, a GDP 1-1,5 százalékával emelheti az idei a hiányt, ha sort kerítenek a lépésre. A költségvetési csontvázakat is ezen a területen kell keresni, ha lesznek még: a MÁV, a kórházak vagy az önkormányzatok adósságainak rendezése még okozhat meglepetést az új kormánynak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!