Háromszázmilliárd forintnyi profitot zsebeltek be tavaly a bankok

Nem egy akut válságról, sokkal inkább a válság utóhatásairól szól a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványa. A készítők szerint a magyar bankszektor jövedelmezősége idén némileg csökkenhet, a nem teljesítő hitelek aránya a bankok visszajelzése alapján 7,2 százalékról 8,7 százalékra, a nem pénzügyi vállalatok körében 10,1 százalékról 10,5 százalékra nőhet, de már lassuló ütemben. A tavalyi stabil eredményességnek és a hitelezési aktivitás visszafogásának köszönhetően a bankszektor tőkemegfelelési mutatója 2009 végére a korábbi 11 százalékról 13 százalék közelébe emelkedett, és a szereplők likviditási helyzete is jelentősen javult. Az MNB stressztesztje megfelelő sokkellenálló képességet mutat.

A magyar gazdaság pénzügyi stabilitási kockázatai mérséklődtek, ám a jelentésben kiemelt szerepet kapnak a még fennálló kockázatok. Ezek közül a jelentős egyensúlyjavulás mellett is magas külső adósságot és államadósságot említette meg Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitás területének vezetője. A bankrendszerben a magas hitel/betét arány és a szintén magas, csak lassan mérséklődő devizahitel-állomány jelent kiemelt kockázati tényezőt. A megindult kamatkonvergencia segíthet a kockázatok mérséklésében, és az MNB kezdeményezésére megvalósult körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet is hozzájárul ehhez - vélte.

A válság utóhatásai között kiemelten fontos a bankrendszer prociklikus viselkedése, ezek között is a vállalati hitelezés mind a mai napig tartó erőteljes visszaesése emelendő ki. Csak lassú fellendülés várható a vállalati hitelezésben, bár a stabilitási jelentésben megkérdezett bankok válaszaiból már egy optimistább kép rajzolódik ki. A hitelezési veszteségek, és a várhatóan lassú gazdasági kilábalás miatt még kérdéses, milyen ütemű fellendülés indulhat el. Az állam garanciaprogramokkal, kamattámogatásos hitelprogramokkal mindenesetre segíthet ebben.

A pénzügyi rendszer jövedelmezősége a válság ellenére magas maradt, gyakorlatilag meg tudta ismételni 2008-as év teljesítményét. A magyarországi bankok tavaly 306 milliárd forintnyi profitot zsebeltek be adózás előtt. Ebben a pénzügyi műveleteknek, ezen belül is az állampapírokon realizált nyereségnek volt nagy szerepe, ráadásul a kamatbevételek is jól alakultak. A fenti tényezőknek, illetve az eszközoldali alkalmazkodásnak (főleg a hitelezési kitettség csökkentése) köszönhetően a bankszektor tőkemegfelelése egy év alatt 11 százalék környékéről 13 százalékra nőtt (ennek komponensei között a kockázatokkal súlyozott eszközérték csökkenése és az eredménytartalék növekedése teszi ki a legnagyobb hányadot). A bankrendszer likviditása jelentősen javult a tavalyi évben, bár a devizalikviditási kockázatok még előtérbe kerülhetnek.

Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitás területének helyettes vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a 2009-ben 3 százalékos arányt elérő átsrukturált hitelekkel még csínján kell bánni, kérdéses még, milyen arányban bizonyulnak ezek nem fizető hitelnek. Úgy vélte, idén a magyar bankrendszer profitja csökkenhet tavalyhoz képest, ám ha a hitelezési aktivitást sikerül emelni, és/vagy szélesedik a bankszektor kamatmarzsa, akár szinten is maradhat. E két jelenség közül egyelőre csak az utóbbi figyelhető meg - tette hozzá.

A MNB szakértői által elvégzett stresszteszt szerint a bankrendszer tőkemegfelése mind az alap-, mind a stresszpályán magas maradhat, a bankrendszer pótlólagos tőkeigénye az alappáláyn elhanyagolható, míg a stresszpálya mentén kezelhető mértékű.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!