Jaj annak a cégnek, amely nem teszi közzé időben beszámolóját

A számviteli törvény és a cégnyilvánosságról szóló törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a számviteli törvény szerint készített beszámolóját – ideértve a kötelező könyvvizsgálat esetén készülő könyvvizsgálói záradékot és a beszámoló elfogadásával egyidejűleg meghozott, az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot is – éves, egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül, míg éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül letétbe helyezni és közzétenni – hívja fel a figyelmet Szarvas Júlia, a Deloitte-tal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje.

Tavaly májustól a vállalkozások a számviteli törvény szerinti beszámolóikat már csak a kormányzati portálon (ügyfélkapun) keresztül, elektronikus úton nyújthatják be a Céginformációs Szolgálat részére. A Céginformációs Szolgálat a beszámoló megérkezését követően haladéktalanul két irányba jelzi a beszámoló megérkezését: egyrészt visszaigazolja a vállalkozásnak, másrészt pedig továbbítja a kapcsolódó űrlapot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) részére. Az APEH így azonnal értesül arról, ha valamely vállalkozás nem tesz eleget a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének.

Felszólítás

A beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén az előírt határidőt követő 30 napon belül – 15 napos határidő tűzésével - az APEH felszólítja a vállalkozást, hogy tegyen eleget a törvényi előírásoknak. A 2009. évben csak azon eltérő üzleti éves cégeket szólította fel az APEH a kötelezettség teljesítésére, amelyek esetében a mérlegforduló nap 2009. április 30-át követő napra esett. Mivel a többségében naptári évvel megegyező üzleti év szerint működő cégek mérlegének fordulónapja december 31., ezek a vállalkozások először 2010-ben találkozhatnak majd ilyen felszólítással, és az itt leírt, meglehetősen szigorú szankciók lehetőségével.

Adószám-felfüggesztés

Ha a mulasztó vállalkozás a felszólításban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget közzétételi kötelezettségének, az APEH mérlegelés nélkül, 60 napos határozott időtartamra megfellebbezhetetlenül felfüggeszti a vállalkozás adószámát (közösségi adószámát), és határozatáról hirdetményt tesz közzé honlapján. Döntéséről – gazdasági társaságok esetén - az APEH továbbá haladéktalanul értesíti az illetékes cégbíróságot, aki bejegyzi a cégjegyzékadatok közé az adószám felfüggesztésének tényét, illetve a kapcsolódó határozat jogerőre emelkedésének időpontját is. A felfüggesztés ideje alatt a cég számos adójogosultságtól elesik (pl. adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési, költségvetési támogatás-igénylési jog), míg adókötelezettségeit ez idő alatt is ugyanúgy köteles teljesíteni. Amint a vállalkozás orvosolja mulasztását, az APEH megszünteti az eljárást.

Vállalkozás megszüntetése, törlés a cégjegyzékből

A 60 napos határidő lejártát követően, amennyiben a vállalkozás továbbra sem pótolta mulasztását, az APEH automatikusan kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását, illetve a társaság cégjegyzékből való törlését a cégbíróságnál - figyelmeztet hírlevelében a Deloitte. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről. Ha ez idő alatt a vállalkozó teljesíti közzétételi kötelezettségét, és az APEH még időben értesíti erről a cégbíróságot, a vállalkozás megmenekülhet attól, hogy véglegesen töröljék a cégnyilvántartásból és megszűnjön. Ellenkező esetben azonban a fenti eljárás végén, a mulasztástól számított körülbelül 4-6 hónapon belül a cég törléséhez vezethet a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása.

A vezető további felelőssége

A fentieken túl a csődtörvény is fogalmaz meg szankciót a felszámolás alá került társaságok vezető tisztségviselővel szemben a beszámolási kötelezettség elmulasztása esetére. A csődtörvény szerint ugyanis azon társaságok esetében, ahol a felszámolás kezdő időpontja előtt a vezető tisztségviselők nem tettek eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Közvetkezésképpen a közzétételi kötelezettséget elmulasztó vezető tisztségviselőnek kell bizonyítania, hogy a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkezését követően a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el ügyvezetési feladatait. Amennyiben ezt nem sikerül bizonyítania, végső esetben a hitelezők ki nem elégített követeléseinek a megtérítésére is kötelezhető. Olyan vezető tisztségviselő pedig, aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, nem lehet más társaság vezető tisztségviselője sem, a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított 5 évig.

Így tehát a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása nemcsak a cég gazdasági tevékenységét akadályozhatja, hanem akár a vezető tisztségviselő személyes felelősségének és helytállási kötelezettségének megállapításához, illetve hosszú távon hasonló tisztégtől való eltiltásához is vezethet.