Megfekteti a mezőgazdaságot a sok eső

Több tízezer hektár eshet ki végleg művelés alól idén a folyamatos, illetve a csapadékosabb idő miatt újratöltődő belvíz miatt: vagy az őszi vetések kipusztulása következtében, vagy azért, mert el sem tudták kezdeni a tavaszra tervezett vetéseket - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára.

A karácsony óta folyamatos problémát okozó bel- és árvíz miatt komoly a mezőgazdasági kár. A legkritikusabb időszakban az elöntött területek nagysága elérte a 170 ezer hektárt, majd ez március végére 40 ezer, jobbára mezőgazdasági hasznosítású hektárra mérséklődött, most azonban újból növekedni kezdett - mondta a Napi érdeklődésére Kolozsvári Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztályának szakmai főtanácsadója. Adataik szerint jelenleg hat megyében 10 vízi társulat folytat belvíz elleni védekezést: Borsod és Heves mellett Békésből, a Hajdúságból, Szabolcsból és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett hirtelen elöntésről jelzés.

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság tegnap reggeli adatai szerint nyílt belvíz mintegy 36,5 ezer hektárnyi területet fedett, ebből mintegy 22 ezer hektárnyi a szántó. Az újra csapadékosra váltó időjárás miatt azonban a vízügyi igazgatóságok elhúzódó védekezésre készülnek. Az északi, jelenleg is áradó kisebb folyók, patakok mentén pedig az is rontja a helyzetet, hogy lehetetlen megítélni, ott mekkora az árvíz és mekkora a belvíz öntötte terület - van, ahol egész völgyeket borított be. A védekezést az is nehezíti, hogy a befogadó folyók áradása miatt nincs hova átemelni a belvizet. Az ország 91 belvízvédelmi szakaszából összesen 36-nál van belvízvédelmi készültség: 20 szakaszon első, 16 szakaszon másodfokon védekeznek.

Ennél azonban lényegesen nagyobb, általában a nyílt vízzel borított területhez képest 1,5-2-szeres nagyságú területen hátráltatja a talaj telítettsége a tavaszi mezőgazdasági munkákat - a vetést, tápanyagpótlást és a növényvédelmet. A tapasztalatok szerint azok a földek, ahol április közepén még víz van, csapadékszegény időjárás mellett is legkorábban május elejére száradhatnak ki, akkor pedig már terméshozam-csökkenést kockáztat, aki tavaszi vetésű növényeket, napraforgót vagy kukoricát vet. A szántó közepi kiszáradt belvizes foltokon pedig talajrombolás kockázata nélkül nem is nagyon lehet bármit csinálni - véli Tóth István.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

E. O. Chirovici
Tükrök könyve - filmes borítóval

3817 Ft

Cosima Bellersen Quirini
Befőzés és tartósítás

2975 Ft