További Magyar cikkek
A fejlett európai országokban többnyire volt tér a fiskális stimulusra, a hatás mégis szerény maradt, mivel a kereslet beszűkülését ezek a lépések sem tudták megakadályozni - áll az IMF elemzésében. Egyszerűbben szóllva ez azt jelenti, hogy az állami kísérletek a gazdaság felpörgetésére bár nem érintették túl súlyosan a költségvetéseket a fejlett országokban, nem értek el jelentős eredményt. A legsúlyosabb visszaesést azonban azok az országok szenvedték el, amelyek egyébként is nagy külső és fiskális egyensúlytalansággal küzdöttek, és finanszírozásuk erősen függött a külföldtől, mint például a balti államok, Bulgária és Románia.
A GDP tetemes visszaesése megemelte az ezzel arányos államháztartási deficitet több országban (Görögország, Írország, Litvánia, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország). További problémát jelentett Európa gazdaságára, hogy bár több eurózóna tagországban is indokolt lett volna a fizetőeszköz leértékelése, a közös valuta rendszerében ezt már nem tudták megtenni.
A javulás jelei azonban már feltünedeztek Európában is. 2009 második felében újraindult a készletek feltöltése, a világkereskedelmi forgalom normalizálódott, továbbá jól szolgálták a kilábalást a gazdaságösztönző intézkedések, és jól védték ki a súlyosabb visszaesést a nehéz helyzetbe került országok a nemzetközi szervezetek - sok esetben pénzügyi - segítségével.
A fejlett európai térség gazdasága 1 százalék körüli növekedést produkálhat idén, a feltörekvők pedig 3 százalékost. 2011-ben azonban a növekedési kilátások lényegében nem javulnak tovább. Az összesített európai adatok közt szignifikánsan kirajzolódik a válságot leginkább megsínylett országok köre, visszaesésre számíthat 2010-ben Görögország, Írország, Izland, a balti államok és Magyarország is.
A 2009 októberi WEO riport óta az IMF nehezebbnek ítéli meg az európai gazdaság kilábalását. A visszaesésnek valamivel nagyobb esélye van. Ennek egyik oka a görög krízis, amely megrengeti az eurózóna és az Európai Unió stabilitását, a másik ok pedig a periférián elhelyezkedő országok továbbra is fennálló pénzügyi egyensúlytalanságai. Bár az egyensúlytalanságok kezelése lefojtja a növekedési kilátásokat, épp az előforduló újabb válságokkal szemben tesznek ellenállóvá.
A világtérképen jól látszik, hogy a fejlett piacok növekedési kilátásai jóval elmaradnak a fejlődő országokétól. Ez természetesen nem meglepő annak fényében, hogy a fejlődő országokban az átmenet természetes velejárója a kiemelkedő növekedés is.
Az IMF megfogalmaz néhány ajánlást az európai közösségek számára. Ezek szerint közös fiskális szabályokat kellene bevezetni az eurózónában a pénzügyi folyamatokat felügyelő rendszerrel együtt. Szigorú célszámok helyett stratégia kellene a versenyképesség erősítésére. Az EU 2020-as stratégiája egy jó kiindulópont, a benne foglaltak végrehajtását nem szabad elodázni. Az IMF szerint a határokon átnyúló pénzügyek biztonságos működése érdekében átfogó felügyeleti, koordináló rendszert kell létrehozni.