Átmeneti lehet a forint gyengélkedése

Bár a választások első és második fordulóját követő látványos forint erősödés egyelőre lendületét vesztette, sőt némi visszagyengülés is megfigyelhető, egyelőre kevés okot látnak az Equilor szakértői arra vonatkozóan, hogy a "hosszabb távú képet sötét felhők árnyékolják be". A jegybank legutóbbi, várakozásoknak megfelelő kamatcsökkentésével 5,25%-ra mérsékelte a hazai alapkamatot, és ezzel nemcsak a mindenkori mélypontra vitte le az értéket, de folytatta a 10 hónapja tartó töretlen tendenciát is a kamatvágások tekintetében. Ugyanakkor a nemzetközi környezetet figyelve még mindig felette vagyunk a térség, és a hozzánk legtöbbször hasonlított országok kamatszintjeinek.

Az Equilor szerint a kamatcsökkentési ciklus még kitarthat és 5% lesz az alja a folyamatnak, hozzátéve, hogy egy pozitívabb szcenárióban az sem kizárható, hogy az alapkamat az 5%-os szint alá süllyed. Ehhez az kellene, hogy a nemzetközi befektetői hangulat stabilan pozitív maradjon az év hátralévő részében.

Belátható távon akár 240 forint is lehet az euró

A cég a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban alapvetően optimista, annak ellenére, hogy a nemzetközi hangulat alakulása jelentősen befolyásolhatja az árfolyam alakulását és a jelenlegi helyzetben könnyen benne lehet egy átmeneti negatívabb időszak is. Elemzőik szerint hosszabb távon azonban nincs ok feltételezni, hogy a akárcsak megközelítenénk a 2009-es mélypontokart. Sőt, inkább az feltételezhető, hogy ha az említett pesszimista nemzetközi hangulathullám csak rövid és erőtlen lesz, akkor az újabb fejlődő piaci lendületben akár a korábbi magaslatokba is eljuthat a forint.

Az Equilor szerint több érv szól egy erős váltóárfolyamon (240-260 forint közötti euróval) történő átállás mellett, ami ösztönzőleg hatna a hazai vállalati szektor hitelfelvételi kedvére és ösztönözné a gazdasági növekedést. A forint a 260 körüli árfolyamszinten találhatja meg a belépés előtti optimális középárfolyamot az euróval szemben, egy erőteljes reálkonvergencia beindulása esetében a 240-es szintet is tesztelve.

Ez esetben egy ilyen erős, tehát akár a 240 és 260 forint közötti váltóárfolyam lehet optimális az euró bevezetéskor, ami a hazai banki hitelkihelyezés ösztönzése szempontjából lehetne döntő fontosságú.  Szántó András, a cég devizaüzletágának vezetője szerint az idén már nem, de a közeljövőben akár lehetséges a 240-es szint elérése, uUgyanakkor az újonnan felálló kormány több lehetséges tagjának nyilatkozatából az volt eddig kiolvasható, hogy az alakuló kormány egy ennél jóval gyengébb, 280 forint körüli eurót tart középtávon optimálisnak a magyar gazdaság szempontjából, mert ez támogatná az exportot és ezen keresztül a gazdasági növekedés felpörgetését.

Mi lesz veled eurózóna?

Európai uniós berkekben először a 2000-es évek elején jelent meg a kétsebességes EU terminológia, ami akkor arra vonatkozott, hogy az Európai Unió egyes tagállamai, jellemzően az alapító tagok másokhoz képest gyorsabb ütemben haladnának tovább az integráció  útján. A főként dél-európai eurózóna tagállamokat övező  adósságválság ugyanakkor újabban felvetette az esetleges kettészakadás lehetőségét az eurózónán belül is. Ez lehetne az ún. kétsebességes eurózóna. A görög probléma ráirányította a figyelmet arra, hogy hiába a deklaráltan közös irány (a monetáris unió), néhány régi uniós tagállam egyre kevésbé mutat hajlandóságot arra, hogy kisegítse a ”rossz útra tévedt” tagországokat. Németország külön is kiemelendő, amelyre az EU legtehetősebb gazdaságaként egyre inkább úgy tekintenek, mint az unió és az eurózóna további sorsának eldöntője.

A piaci vélemények közé beszűrődött már az eurózóna felbomlásának lehetősége is, illetve egyes tagállamok kilépése is. A Morgan Stanley a legvalószínűbb szcenáriónak ugyanakkor nem a problémás tagállamok (pl. Görögország, Spanyolország, Portugália, stb.) kilépését tartja, hanem azt, hogy Németország hagyja maga mögött a közös devizát - emlékeztet az Equilor elemzése.

A problémás országok kilépése ellen szóló érvek mellet Görögország esetében további specifikus érveket is fel lehet sorakoztatni a kilépés ellen. Ilyen többek között, hogy a görög exportnak a teljes bruttó hazai összterméken belüli részaránya az uniós és a világátlaghoz képest is rendívül alacsony, nagyságrendileg 19% körüli. Vagyis hiába hoznák vissza a görög drachmát és értékelnék le azt, az érdemben nem segítene a gazdaságon, tekintve, hogy alacsony az export súlya a gazdaságban. Magyarországon és Csehországban, ahol sorrendben 75% és 70% körül mozog az export súlya, már más a helyzet. Szintén a görög kilépés ellen hat, hogy az értékét veszítő drachma nyomán a vállalati szektor által korábban, még euróban felvett hiteleket szinte alig tudnák kigazdálkodni a cégek, vagyis tömegesen mennének csődbe a görög társaságok, ami értelemszerűen csak fokozná a recesszió mértékét.

A fentiek miatt az Equilor nem tartja valószínűnek, hogy az eurózóna tagállamai közül akár Görögország, akár a későbbiekben más periférián lévő  tagállamok (pl. Spanyolország, Portugália) kilépjenek a klubból. Szántó András szerint ennél nagyobb az esélye annak is, hogy Németország maga lép ki a valutaunióból, de komolyan ezzel a lehetőséggel sem számolnak. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a Németországban jövő héten esedékes tartományi választások után a politikai vezetés már kevésbé lesz érzékeny a választók ellenérzéseire és a várhatóan felerősödő eurószkepticizmus kezelésére is lesz újabb négy évük: addig viszont meg lehet támogatni a görögöket és stabilizálni az euróövezetet. Annak viszont igen nagy a valószínűsége, hogy az Európai Unión belül újragondolják az eurózóna további bővítésének folyamatát, amely negatívan érinthet több, már a klub ajtaján kopogtató államot, mint amilyen Bulgária vagy Észtország.