Van még munka a már átadott M6-ossal

2010.04.30. 10:38
Március végén ideiglenes, az év végéig érvényes forgalomba helyezési engedélyt kapott az M6-os autópálya Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasza. A közlekedési hatóság kérésünkre felsorolta az átadás előtt kifogásolt több mint ötven tételt. Ezek többségét már az út átadása előtt megoldották, ám néhány munkát – például a sokat emlegetett korlátrendszerrel kapcsolatos feladatokat – év végéig kell elvégezni.

Mint emlékezetes, március végén az utolsó pillanatban adta ki a közlekedési hatóság (NKH) az M6-os autópálya Dunaújváros és Szekszárd közötti szakaszának forgalomba helyezési engedélyét. Az út – és a folytatásaként épült Szekszárd-Bóly közötti M6-os, illetve Bóly és Pécs közötti M60-as – avatása Bajnai Gordon miniszterelnök részvételével március 31-én volt. Az utat délután egykor nyitották meg, az NKH percekkel korábban adta ki a forgalomba helyezési engedélyt, így a tervezettnél valamivel később, az esti órákban indulhatott meg a forgalom.

Engedély kilenc hónapra

Ez az engedély azonban nem végleges, csak december 31-ig érvényes, és nem vonatkozik az úttest egészére, csak az úgynevezett koronaélek – lényegében az útpadkák – közötti területre. Az engedély kiadásakor, illetve az azt megelőző március 29-i bejáráson a közlekedési hatóság szakemberei számos kifogást soroltak fel. A hiányosságok nagy részének a pótlására, a kifogásolt problémák megoldására még a megnyitás előtt kötelezték a kivitelezőt, maradtak azonban olyan feladatok, amik elvégzésére későbbi határidőt szabtak meg.

Az Index a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól megkapta a forgalomba helyezés ideiglenes engedélyének, illetve a majdan kiadandó végleges engedélynek a kiadásához szükséges, több mint ötven pontból álló előfeltételek listáját. A hatóság a műtárgyakkal, a korábban már említett, több problémát is kiváltó korlátokkal és hidakkal kapcsolatban fogalmazta meg a legtöbb követelményt.

Újraépítendő korlátrendszer?

Az egyik legkomolyabb elvárás a 44-es sorszámot viselő. Ez azt írja elő, hogy "ahol és amennyiben szükséges, a törésteszttől eltérően beépített korlátokat újra kell építeni". Mint ismeretes, az útépítéskor az útmenti szalagkorlát kialakítása során külön minisztériumi engedéllyel – amit harmadik nekifutásra kaptak meg, személyesen Csepi Lajos közlekedési államtitkártóll – eltértek a 2005-ben kiírt koncessziós autópályatenderben foglalt paraméterektől és a korábbi magyar szabványoktól. Bár az engedélyezési problémát a minisztériumi felmentés megoldotta, egyes helyeken a nem szabványos Tubosider korlátot nem a töréstesztben szereplő paraméterekkel szerelték be. A hiba javítására a kivitelező június 30-ig kapott haladékot.

Ezzel azonban még nincs vége a Tubosider-ügynek. Az NKH előírta azt is, hogy erről a "korlátrendszerről nyilvántartást kell készíteni, amely tartalmazza a korlátelemek részletes műszaki és állapotjellemzőit". Ezeket az adatokat a neten a felmentés megadását követő 3 hónapon belül – tehát június elejére – nyilvánosságra kell hozni. Valamennyi tubosideres korlátelemről tíz évig évente független szakértői jelentést kell készíttetni egyebek mellett a közlekedési miniszter és a közlekedési hatóság részére. Az NKH a korlátrendszer minőségellenőrzését és cseréjét is előírta arra az esetre, ha "a korlátrendszer rendeltetésszerű használatával kapcsolatban (...) bármilyen közlekedésbiztonsági vagy műszaki kifogás merül fel", a cserét természetesen a kivitelezőnek kell fizetnie.

Alatta forgalom nem mehet

A korlátok mellett a műtárgyakra is nagyon odafigyeltek a közlekedési hatóság szakemberei. Különösen az úgynevezett 1412 jelűre – ez egyébként egy híd –, amiről azt mondta ki az NKH: "Az 1412. jelű műtárgy alatt a közút forgalma nem vezethető át, a műtárgy végeinél az utat le kell zárni". Emellett annak esetleges mozgásait "egy évig 3 havonta, utána 2 évig 6 havonta mérésekkel ellenőrizni kell. A tervező által meghatározott mértékű mozgást meghaladó esetre a tervnek tartalmaznia kell a szükséges intézkedéseket, az intézkedés felelősének meghatározásával".

Az ideiglenes engedély felsorol hat hidat – az 1144., 1168., 1193., 1252., 1275., 1302. jelűeket –, amelyek építéséhez szintén kapott bizonyos felmentéseket a kivitelező. A következő években a hídfőknél elvégzett süllyedésvizsgálattal kell igazolni, hogy ezeket megfelelően alapozták le. Az egyik hídnál négy helyett hat évig kell ilyen megfigyeléseket végezni, és mind a hat mozgását negyedévente vizsgálni kell az üzembehelyezést követő első évben. További nyolc híd – a 932, 993, 1019, 1040, 1071, 1388, 1396 és 1412. jelűek – próbaterheléséről részletes kiértékelést kért az NKH, amit április 30-ig kell megkapnia (szintén április 30-ig kellett a szegélyek sóvédelmi bevonatait kijavítani, a fúrások miatt keletkezett foltokat eltüntetni).

Emellett még hat pontban sorolták fel azokat a tennivalókat, amiket a kivitelezőnek a végleges forgalomba helyezési engedély megkéréséig kell elvégeznie. Így egyebek mellett rendezni kell az 1412-es híd sorsát – be kell nyújtani a (...) csökkentett űrszelvényére vonatkozó felmentést, a torzult keresztmetszetbe elhelyezhető űrszelvényi kialakítás tervével és a közútkezelő hozzájárulásával együtt –, valamint helyre kell állítani az építkezés során károsodott utakat "és egyéb anyagi javakat". A sztrádát építő és üzemeltető M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.-t köteleztték arra is, hogy "az autópálya megépítése kapcsán kiépítendő, jelenleg még forgalomba nem helyezett keresztező és párhuzamos földutak közforgalom számára való megnyitásáig" biztosítsa az utak által érintett területek megközelítését.