Hiába törlesztünk, több lett a hitelünk

Idén márciusban tovább mérséklődött a háztartások eladósodottsága. A magánszemélyek 13 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, a devizahiteleknél viszont 27,8 milliárd forint volt a nettó törlesztés - derül ki a legújabb jegybanki adatokból. A cégeknél hasonló folyamat zajlott: a 36,7 milliárdos nettó forinthitel-felvétel 110,4 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztéssel párosult, így a cégek összességében megint kevesebb forráshoz jutottak. A hónapban a vállalkozások és a magánszemélyek magatartása a betéteknél is hasonló volt: a forintkivonás deviza elhelyezésével párosult, ami azonban összességében a banki betétállomány apadásával járt - írja a Napi Gazdaság.

Ehhez hozzájárult, hogy a forintbetéteknél az átlagkamat (cégeknél és magánszemélyeknél egyaránt) 0,3 százalékpont feletti mértékben tovább csökkent. A csökkenő kamatkörnyezet miatt tehát a megtakarítók alternatív befektetések után néznek. A betéteknél és a hiteleknél a jelentős átrendeződés az első negyedévi összesített adatokból még markánsabban látszik. Március végéig a lakosság devizahitel-állományát (tehát a nettó tartozást) a kedvezőtlen árfolyammozgás csaknem 82 milliárd forinttal növelte. A magyar nagyvállalkozók által kívánt - és egyes információk szerint az új kormány által is akceptált - gyengébb forint (amit a svájci frank euróhoz képesti mozgása is befolyásol) lapunk számításai szerint a március végi állapot alapján 280 milliárd forint feletti mértékben is növelhetné a devizaadósok hátralékát.

A forint térnyerését jelzi, hogy az abban felvett kölcsönök aránya az újonnan folyósított hiteleken belül 56 százalék volt márciusban. Ez az arány a szabad felhasználású hiteleken belül 61 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 96 százalék volt. Az átrendeződési folyamat a lakáshiteleknél a leglassúbb, ott ugyanis még mindig csak 35 százalékot tudott elérni a forint.