Zuhan a forint, esik a tőzsde

Cikkünk folyamatosan frissül.

A reggeli órákban ismét gyengülésnek indult a forint, melynek következtében az euróval szembeni árfolyam újra a 270-es szint fölé emelkedett. A hazai fizetőeszköz piacát így továbbra is nyomás alatt tartják a görögországi fejlemények, és mostanra egyértelműen látszik, hogy súlyosabb veszteségeket kell elszenvednie, mint a többi régiós devizásnak. Bár a délelőtti kereskedésben rövid időre a 269-es sávba csökkent az euró ára, ám 11 után nem sokkal már túl volt 271 forinton, a dollár ekkor már 207 forint közelében volt, a svájci frank 190 forinthoz közelített.

A forint lejtmenete kora délután tovább tartott. Fél egy után nem sokkal már 208 forint fölött járt a dollár – a utolsó kötés 208,12 forinton született –, és átlépte a 190 forintos szintet a svájci frank. A devizahitelesek számára legfontosabb valutával a legutolsó kötés 190,75 forinton született. Az euró 273 forintra drágult, ami a múlt hét végivel összevetve pedig csaknem 3 százalékos gyengülést jelent. A forint ezzel három hónapos mélypontra zuhant az euróval szemben, míg a svájci frank tavaly június óta nem látott szintre drágult.

Délután ötkor a svájci frank már 193 forint körül volt, az euró ára 276 forint fölé emelkedett, míg a dollár árfolyama megközelítette a 212 forintot, ami éves forintmélypontot jelent a dollárral szemben. Utóbbi reggel nyolc óta, tehát nagyjából fél nap alatt 6 forintot drágult a devizapiaci kereskedésben, ami csaknem 3 százalékos erősödésnek felel meg. Az euró nagyjából 2, míg a frank 1,5 százalékkal drágult reggel óta.

Hogy nem magyar sajátosságról van szó, azt jelzi: a régió többi devizája, a lengyel zloty és a cseh korona is leértékelődött kedden. Ezek árfolyamának csökkenése azonban a forintéval összevetve mérsékelt volt. Vagyis a forint a múlt heti esési hullámhoz hasonlóan most is kilóg a régiós devizák teljesítményéből: a lengyel zloty 1 százalékkal, míg a cseh korona mindössze 0,4 százalékkal gyengült az euróval szemben.  

A pesti tőzsde is erős lejtmenetben van. A részvényindex a hétfői kétszáz pontos esés után ma délig újabb háromszáz pontot veszített. A hanyatlás délután csak tovább erősödött, egy órával a zárás előtt már több mint 700 pontos mínuszban állt a részvényindex, ami 3 százalékos csökkenést jelent. A tőzsde végül 862,4 pontos, 3,5 százalékos eséssel 23 688 forintos mínuszban zárt.

A vezető részvények közül az MTelekom több mint 5,9 százalékot esett, az OTP 3,7 százalékos csökkenéssel 6851 forintig zuhant – napközben 7170 forinton is járt –, a Mol 3,3 százalékos mínuszban van, árfolyama 20 000 forint alá került, papírjaira  záró kötés 19 620 forinton született. Csak három papír drágult, a Forrás osztalékelsőbbségi részvénye, a Kulcssoft és az Egis, de ezek forgalma összesen alig több 500 millió forint volt, miközben a tőzsdei kereskedés összeértéke 28 milliárdot tett ki.

Noha a múlt hét végére a forint visszatért a 267 forint/eurós sávba, ezt a hetet már ismét gyengüléssel kezdte. Rövid időre már hétfőn is átlépte a 270-es szintet, ám délután ismét a 269-es sávban volt. Kedd reggel viszont 270,6 forintig erősödött az uniós valuta, ekkor az amerikai dollár 205 forint fölé drágult, a svájci frank pedig fillérekre megközelített a 189 forintot.

A Közben a dollár tovább erősödött, az euróval szembeni jegyzések már közel egy éves csúcson, 1,3150-nél járnak (reggel még 1,32 fölötti szinteken mozogtak). Délutánra a dollár 1,3070-es szintre erősödött. A romló kockázati étvágy is a dollár malmára hajtja a vizet. Az európai és amerikai részvénypiacok szenvednek, a dollár egyre nagyobb ereje pedig nem kedvez többek között a feltörekvő európai devizáknak sem.

Az árfolyamok alakulásának hátterében egyértelműen a görög helyzet áll. Az adósságválsággal kapcsolatos kockázatok így még közel sem tűntek el, sőt a mentőcsomag vasárnapi részletezése után újabb veszélyforrások lebegnek a piacok felett. Ilyen például az, hogy a görög válságnak csak egy szakasza zárult le, a dél-európai piaci fertőzés kockázata továbbra sem elhanyagolható. Ráadásul az eurózóna nemzeti parlamentjeinek görög hitelcsomagot támogató döntései körül továbbra is van még bizonytalanság, a görög megszorító intézkedések végrehajtását pedig fokozott kockázatok övezik a társadalmi ellenállás miatt. Az országban kedden 48 órás általános sztrájk kezdődött, ami az ország megbénulásához vezethet.

Mindez nem kedvez a feltörekvő piaci devizák, így a forint erejének sem. Egy kedd reggeli német kormányzati forrás arra hívta fel a figyelmet – ami újra gyengítette az eurót a dollárral szemben –, hogy 2012-ig több tőkeigénye van a görög gazdaságnak a 110 milliárd eurós hitelcsomagnál. Ez összhangban van azzal a tegnapi jelzéssel, amely szerint a csomag összeállításakor azzal kalkuláltak, hogy Görögország már 2011-től a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról is bevon majd forrásokat és akár fel sem használja a teljes hitelcsomagot.

Kis megnyugvást jelenthet ugyanakkor, hogy a Fitch Ratings európai hitelminősítő tegnap este azt közölte: idén a negyedik negyedév előtt nem valószínű, hogy leminősítené a görög államadósságot. Annak jelenlegi besorolása éppen még a befektetési kategória alsó szélét jelenti ("BBB-", negatív kilátásal).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!