Nagyon megváltoztatta szokásainkat a válság

A háztartások kiadásai között csökkent az élelmiszerre fordított összegek aránya 2008-ban a KSH adatai szerint, ugyanakkor az árváltozással összefüggésben jelentősen nőtt a lakásfenntartással, továbbá a közlekedéssel kapcsolatosak súlya. A fogyasztói szokások is folyamatosan változnak, a lakosság jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordította tavalyelőtt hírközlési kiadásokra és kereskedelmi vendéglátásra, és többet áldozott a kultúrára is. A válsággal azonban számos területen megtörhetett a lendület - írja a Napi Gazdaság.

Kevesebbet költhettünk tavaly

Tavalyelőtt a magánháztartásokban élők egy főre jutó éves fogyasztási kiadása több mint 750 ezer forint volt, ami reálértéken 23,5 százalékkal haladta meg a 2000. évit. Bár az előző évre vonatkozólag nincsenek még friss adatok, Mencző Beatrix, a KSH munkatársa szerint a fogyasztási kiadások csökkenésére lehet számítani a válság miatt.

2008-ban az egy főre jutó háztartásban fogyasztott élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadás meghaladta a 170 ezer forintot. Ez az összes kiadás 23,7 százalékát tette ki, ami 5,5 százalékpontos aránycsökkenést jelentett a 2000. évihez képest.

Összességében a háztartásban fogyasztott élelmiszerkiadás 2000. évi változatlan áron 8,2 százalékos csökkenést mutatott a nyolc év alatt, 2003-tól folyamatos visszaesést mértek. A mérséklődés összefügg a háztartások életmódjában bekövetkezett változásokkal, ami azzal is járt, hogy jelentősen megnőtt a házon kívül, menzán, vendéglátóhelyeken fogyasztott élelmiszerre fordított kiadások összege.

Még kevesebb jut élelmiszerre, kerüljük a vendéglőket

Mencző Beatrix úgy véli, a krízis hatásai miatt tavaly felerősödhetett az a tendencia, hogy permanensen csökken az élelmiszerre költött összegek nagysága, mint ahogy arra már néhány felmérés rá is mutatott. A Nielsen áprilisi felméréséből például kiderült, hogy csökkent az élelmiszerek bolti forgalma és a vásárlók egy része olcsóbb termékekre váltott. Eszerint 2009 áprilisa és 2010 márciusa között értékben 1 százalékkal, mennyiségben pedig 3 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti forgalma.

Ugyanakkor a szakértő szerint a vendéglátási kiadásokat illetően megtörhet a tendencia, és az eddigi évek óta tartó növekedés után stagnálás jöhet 2009-ben. Az egy főre jutó vendéglátási kiadás ugyanis tavalyelőtt folyó áron még több mint kétszeresét, változatlan áron számolva 123,3 százalékát tette ki a 2000. évinek, ami összefügghet a munkáltatók által adott étkezési utalványok, valamint az üdülési csekkek szélesebb körű elterjedésével is. A cafeteria megadóztatásával ugyanakkor változhat a kép, bár ennek a hatása inkább idén lesz érezhető. Mencző Beatrix ezért a statisztikai adatok kisebb növekedést vagy stagnálást mutatnak majd a tavalyi évre.

A Nielsen kutatásai azonban máris nagy visszaesést mutatnak az általuk mért kategóriákban a vendéglátás területén - mondta a Napinak Bajai Ernő, a Nielsen sajtókapcsolatokért felelős munkatársa. Az égetett szeszesitalok vendéglátóipari forgalma például értékben 3, mennyiségben viszont 9 százalékkal csökkent 2009. április és 2010. március között az előző hasonló időszakhoz képest.

Közlekedésre is kevesebb pénzt szánunk

Visszafogtuk a közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat is. A háztartások erre összehasonlító árakon számolva 2008-ban még 63 százalékkal fordítottak többet, ezen belül járművásárlásra több mint kétszer annyit költöttek, mint 2000-ben. Ezt a növekedést az ellátottsági adatok is jól tükrözik, míg 2000-ben száz háztartásra 39 személygépkocsi jutott, addig 2008-ban már 56 darab, ami növelte a járműfenntartással kapcsolatos kiadásokat is. Ez utóbbi összehasonlító áron 50 százalékkal emelkedett.

A benzinár megugrása miatt azonban globálisan csökkent az eladott üzemanyag mennyisége, ezért ezen a területen is stagnálást mutathatnak a 2009-es eredmények. Szintén ezt támasztja alá, hogy bár nőtt a bérletek és a vonaljegyek ára, az eladott mennyiség folyamatosan csökken, vagyis emelkedik a bliccelők száma.

Mencző Bernadett szerint a lakosság valószínűleg a tűréshatáron van, ami az jelenti, hogy nem lesz miből finanszíroznia a kiadások növekedését. Ebből pedig az következik, hogy kénytelen a fogyasztását csökkenteni.

Egyre többet költünk lakásfenntartásra

Évek óta tartó tendencia, hogy nőnek a lakásfenntartással (lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) kapcsolatos kiadások, ez a KSH munkatársa szerint tovább erősödhetett a válságban. Az erre fordított összeg folyó áron több mint 167 ezer forint volt, az összes kiadáson belüli aránya pedig a 2000. évi 18,5 százalékról 2008-ra 22,3 százalékra nőtt. Ez permanens és jelentős áremelkedés mellett ment végbe. Ennek a csoportnak az árindexe a vizsgált időszakban 196,3 százalék volt, ami az átlagos árváltozás mértékét 37,7 százalékponttal haladta meg. Ezen belül a háztartásienergia-költségek (elsősorban gáz és elektromos energia) tették ki a kiadások közel kétharmadát. Bár a közelmúltban a távhő árának mérséklődése visszafogta az inflációt, a földgáz drágulása nyomán már nem ez a helyzet, így várhatóan megmarad az energiaköltségek magas aránya.