Lassult az infláció

2010.05.11. 10:33
A márciusi 5,9 százalékról a februárban is mért 5,7 százalékra csökkent vissza az éves alapú fogyasztói infláció Magyarországon - tette közzé ma a Központi Statisztikai Hivatal. A Portfolio.hu tegnap kjjelzett elemzői konszenzusa 5,6 százalékos pénzromlási ütemet valószínűsített.

A maginfláció havi alapon mindössze 0,1 százalékkal, míg éves összevetésben 4,3 százalékkal emelkedett. Utóbbi tavaly június óta a legalacsonyabb ütem.

Még ennél is figyelemre méltóbb, hogy a negyedéves évesített maginfláció mindössze 0,7 százalékra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három hónap árfolyamatait éves szintre kivetítve és a szezonális elemeket figyelmen kívül hagyva minimális, áremelkedés következett be Magyarországon. Ez továbbra is teret ad a Magyar Nemzeti Banknak a kamatcsökkentési sorozat folytatásához, de a nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulencia, az emiatt gyengülő forint ezt akár el is halaszthatja egy időre.

Még mindig Európa élén 

Az EU 27 tagországában 2010. márciusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009. márciusban. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Lettországban (4,0%) és Írországban (2,4%), a legnagyobb áremelkedést pedig Magyarországon (5,7%) és Romániában (4,2%) mérték. Miután a hazai infláció áprilisban 0,2 százalékponttal csökkent, jelentős növekedés pedig sehol nem várható, hazánk valószínűleg marad a negyedik hónapban is Európa élén.

A havi szintű árváltozásokat tekintve a fél százalékos drágulással azonos ütemű áremelkedést mért a KSH azt élelmiszerek körében, de ha az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,2 százalékos drágulásától eltekintünk, akkor az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent. Szintén az átlaggal egyező ütemben drágultak a szeszes italok és dohánytermékek, ugyanakkor felfelé húzta az átlagot az egyéb cikkek és üzemanyagok kategória (+0,9 százalék), valamint a tavaszi szezon miatt emelkedő ruházati termékárak (+2,3 százalék). A szolgáltatások 0,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt.

Éves összevetésben a legnagyobb drágulást továbbra is az egyéb cikkek és üzemanyagok kategória mutatta (+11,2 százalék), amelyen belül az üzemanyagok kategóriánál 25,2 százalékos volt a drágulás mértéke. Az áfa- és jövedéki adóemelésekkel szintén jelentősen érintett szeszes italok és dohánytermékek terület árai is erőteljesen emelkedtek (+10,9 százalék). Az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a kávé 10,6, a tojás 6,6, valamint a házon kívüli étkezés 6.0 százalékkal. Árcsökkenés következett be a cukor (9,9 százalék), a liszt (7,7 százalék), a sertéshús (7,1 százalék) és az étolaj (6,5 százalék) esetében.


A szolgáltatások az átlagos áremelkedéssel egyező ütemben, azaz 5,7 százalékkal drágultak, de ezen belül a szemétszállítás 11,2, a csatornadíj 7,1, a vízdíj 6,9 százalékkal drágult. A háztartási energia (3,7 százalék) esetében átlag alatti volt az árnövekedés, ezen belül az elektromos energia ára 12,3 százalékkal nőtt, a távfűtésé az áfa-csökkentések miatt 18,5 százalékkal esett.