Lesz még kisebb a forintkamat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Király Júlia a hétvégén összeállított, az eurózóna gyengébb országainak megsegítésére szolgáló csomag mellett is úgy látja, hogy a bizonytalanság továbbra is magas. Azonban de "fundamentálisan nem látunk semmi olyan tényezőt, amely túlzott mértékű forinterősödéshez, vagy gyengüléshez vezetne és így veszélyeztetné az inflációs cél elérését, vagy a pénzügyi stabilitást".
A monetáris tanács tisztában van a görög válság fertőző hatásaival a piacok magas volatilitásával, és ezen tényezőket figyelembe kell vennie a döntéshozatalában - jelezte a Dow Jones-nak adott interjúban Király.
Az MNB két hét múlva, május végén dönt ismét az 5,25 százalékon, minden idők legalacsonyabb szintjén álló magyar alapkamatról. A múlt heti jelentős forintgyengülés mellett felmerült a piaci szereplőkben az a forgatókönyv, hogy óvatossági szempontból, illetve az új kormány gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság miatt esetleg átmenetileg megáll a kamatcsökkentési sorozat.
Király Júlia Bloombergnek adott interjúja azonban arra utal, hogy a sorozat folytatódik, a kamatszint május végén még kisebb lehet. A határidős kamatláb-megállapodások, illetve a rövid állampapír-hozamok alapján is az látszik, hogy a piac számít még kamatcsökkentésre az MNB-től.
A jegybank alelnöke a Dow Jones-nak úgy fogalmazott, hogy most a magyar gazdaság sokkal egészségesebb, mint korábban volt, és az eredmények hitelesek. Emellett a magyar és a görög államháztartási hiányt összevetve mi a megfelelő úton járunk, és megjelentek a gazdasági fellendülés első jelei is, de annak folytatódására van szükség még Magyarországon.
Mint ismert, az idei első negyedéves, e héten közzétett előzetes GDP-adat alapján technikai értelemben véget ért Magyarországon a recesszió. Király Júlia megjegyzése szerint a makrogazdasági adatok a vártnál gyorsabb kilábalást jeleznek a recesszióból.
Az eurózónabeli feszültségek nem jelentik azt, hogy Magyarországnak ne lenne szüksége az euróra - hívta fel a figyelmet a jegybankár. Szavai szerint a görög válság új megvilágításba helyezte az eurózónát, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk el kellene fordulnunk a fizetési övezettől, az a mi jövőnk, mert kis és nyitott gazdaság a miénk. Ez részben arra lehet reakció, hogy csütörtökön Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter az euróbevezetés helyett inkább a gazdasági növekedés élénkítését előtérbe helyező gazdaságpolitikát jelzett, az eddigi hivatalos kommunikációtól némileg eltérve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
