Durva meglepetést hozhat a kötelezőcsekk

2010.05.17. 10:41
Bár már rég nem az ügyfél, hanem a biztosítója dolga a kártörténeti igazolás beszerzése az átszerződött autósok után, a rendszer döcögve működik: ha a biztosító nem jár sikerrel, elveheti az ügyféltől az átszerződésnél ígért bónuszt, és még a jobbik eset, ha csak A00 kategóriában találja magát a következő negyedévre az ügyfél. Ha meglesz az igazolás, később lehet rendezni az ügyet, de a számlát most ki kell fizetni.

Azok az autósok, akiknek biztosítója nem tudta beszerezni a kártörténeti igazolást, elvesztették a kampányban megszerzett kedvezményüket és jobb esetben A00, rosszabb esetben M04-es osztályba sorolta vissza őket a biztosítójuk, amivel akár a kampányban megajánlott díj többszöröséről is kaphatnak csekket.  A biztosítók a jogszabályi kötelezettségeiknek eleget téve kénytelenek voltak azokat az ügyfeleiket visszasorolni, akik kártörténeti igazolását a rendelkezésre álló időszak alatt valamilyen oknál fogva nem tudták beszerezni.

A kötelező biztosítási piacra vonatkozó új szabályok nagy része az ügyfelek érdekeinek védelmében született, köztük a biztosító váltással járó adminisztratív terhek enyhítését célzó paragrafusok.A törvény szerint a kártörténeti igazolások beszerzése a bonus-malus nyilvántartáson keresztül a biztosítók feladata. Ezek elvileg néhány, az ügyfélre, és az autóra vonatkozó adat megadása után lehívhatók a többek között erre a célra létrehozott, a biztosítók között működő belső adatbázisból.

„A jogalkotó szándéka nem tudott teljes egészében megvalósulni, hiszen a gyakorlatban kiderült, hogy a háttérben működő rendszerek nem minden esetben képesek ekkora mennyiségű adat gyors, és pontos továbbítására, illetve lehívására.” – hívja fel a figyelmet Sebestyén László, a Genertel Biztosító értékesítési igazgatója. Azaz amellett hogy előfordult, hogy bizonyos esetekben az ügyfelek adták meg pontatlanul adataikat, felmerültek a rendszerek működéséből adódó adatátviteli problémák is. „A kártörténeti igazolások hiányának okai azonban azon a tényen nem változtatnak, hogy ezekben az esetekben a biztosítóknak vissza kell minősíteniük az ügyfelek szerződését, ami pedig a kampány kedvezmények elvesztésével és adott esetben egy jóval magasabb tarifával jár együtt, még ha csak átmenetileg is.” – magyarázza Sebestyén László.

Hozzátette: „A biztosítók a törvény betartása érdekében nem mérlegelhetnek, hogy az ügyfél pontatlan adatközlése, vagy valamely rendszer esetleges hibája okozta az igazolás hiányát, a kártörténeti igazolás hiánya esetén minden esetben ki kell küldeniük a csekket a megemelt díjról, amely bizonyos esetekben akár két-háromszorosa is lehet a kampányban elfogadottnak.”

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy amennyiben az ügyfelek nem fizetik be a megnövelt díjat, az a jogszabály értelmében akár a szerződés megszüntetésével is járhat. A biztosítók számára a jogszabály az ügyfél szerződések A00-ás osztályba történő visszasorolását ugyanis akkor is előírja, ha a kártörténeti igazolás beszerzése nem az ügyfél hibás adatközlése miatt hiúsult meg. Éppen ezért a társaságok igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az ilyen ügyfélkonfliktusokat elkerüljék. „A rendszer működési hiányosságai esetén a biztosítóknak lehetőségük van arra, hogy az ügyfelek segítségét vegyék igénybe, és tőlük kérjék be a szükséges adatokat.” – mondta el Sebestyén László. „Az esetleges visszasorolásból adódó túlfizetés összegét a biztosítók a kártörténeti igazolások beszerzése után a következő esedékes díjba minden esetben beszámítják, azaz jóváírják, vagy visszafizetik majd.” – tette hozzá.

Piaci becslések szerint 2009-ben csaknem egy millió autós cserélte le biztosítóját a kötelező kampányban, a kártörténeti igazolások beszerzésére vonatkozó probléma jelenleg mintegy öt százalékukat érintheti, azaz mintegy 50 ezer autós kaphatott olyan értesítést biztosítójától, hogy a kampány-kedvezmények visszavonása, illetve az átmeneti visszasorolás miatt magasabb éves díjat kell fizetnie.

„A kampány tapasztalatainak birtokában a piaci szereplőknek érdemes végiggondolniuk a folyamatokat, és javaslatot kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehet javítani az adatszolgáltatást, illetve miként lehet a jogszabályt tovább finomítani.” – hangsúlyozza Sebestyén László.