Nagyon rég nőtt ennyire a reálbérünk

Az első három hónap adatai alapján megállapítható, hogy az év elején bevezetett személyijövedelemadó-csökkentés hatására a bruttó és a nettó bérek növekedési üteme között bő 6 százalékpontos rés nyílt. Az első negyedévben összességében a bruttó (adózás előtti) keresetek éves alapon 5,7 százalékkal emelkedtek, addig a nettó fizetéseknél már 11,9 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.

Az inflációtól tisztított mutató így aztán szépen megugrott az év elején, amit további jelentős mértékben segített a költségvetési szektorban januárban és márciusban folyósított keresetkiegészítés – értékeli a keresetadatokat a Portfolio.hu. Ez meg is látszik az adatokon: az állami szférában az első negyedévben 8,9 százalékos volt a reálbér-növekedés. Mivel az eseti kifizetések sora ezzel véget ért, várhatóan a következő hónapokban ez a mutató folyamatosan csökken majd. A nominális bérbefagyasztás miatt a költségvetési szegmensben innentől kezdve csak az adócsökkentés áldásos hatását nyerik meg az alkalmazottak. Igaz, a bérszint miatt az adócsökkentés hatásai átlagosan itt erősebb, mint a versenyszférában.

Eközben azért - legalábbis az elmúlt évekhez képest - nem panaszkodhatnak a versenyszektorban dolgozók sem. A 4,2 százalékos reálkeresetnövekedés esetükben is javulást jelent. A mutatók az év második felében egyébként tovább javulhatnak, hiszen az éves inflációs mutató várhatóan több százalékponttal esik.

Élénkülhet a belső kereslet

A bérfolyamatok makrogazdasági szempontból is kedvezőek. Az infláció szempontjából fontos, hogy a versenyszféra rendszeres bruttó kereseti dinamikája nem indult el felfelé, a mostani 5-6 százalékos mértékkel valószínűleg s jegybank hosszabb távon is kiegyezne, hiszen nem jelent inflációs nyomást költségoldalról. Ugyanakkor persze kockázatként jelen van, hogy vajon mennyire tekinthető tartósnak a mély recesszió által lenyomott bérnövekedési tempó.

Növekedési szempontból fontos tényező lehet a belső kereslet bővülésére utaló egyre több jel. A magas bérdinamika és a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó dinamikája arra utalhat, hogy nem csupán a nettó export és készletfeltöltés okozta a meglepetést az első negyedéves GDP-növekedésben, hanem akár a fogyasztás is meglódulhatott kissé. Mindez azt is jelentheti, hogy a szigorú költségvetési politika mellett (tehát kiadásokkal ellensúlyozott) adócsökkentés hatékony konjunktúrakezelési módszernek bizonyulhat, nem szükséges további kockázatos keresleti impulzusokat adagolni a rendszerbe.

Többen dolgoznak

További jó hír, hogy a foglalkoztatás is emelkedett. A költségvetési szférában 15 ezerrel többen dolgoztak, mint februárban, 5,3 százalékkal többen mint egy éve. A jelenség mögött a közmunkaprogramokat sejthetjük, a KSH szűkszavú közlése szerint az éves indexet csaknem 6 százalékponttal löki meg a közfoglalkoztatás bővülése.

Ami meglepőbb, hogy márciusban a versenyszektor legalább öt főt foglalkoztató szegmensében is emelkedett a foglalkoztatottság. A 10 ezer fős emelkedés ugyan nem sok, de az optimistábbak számára mégis azt jelezheti, hogy elérhettük a gödör alját. A szakértők egyébként ez ügyben általában óvatosak: úgy látják, hogy először a meglévő alkalmazottak hatékonyabb kihasználása kezdődik el, hiszen a válság során a vállalatok nem rúgtak ki annyi embert, mint amennyi a recesszió mélységéből következne.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!