Akár 230 forintig drágulhat a frank

Pénteken tíz óra körül villámgyorsan esni kezdett a forintárfolyam valamennyi vezető devizával szemben. Az euró árfolyama, ami kilenc körül 284 forint közelében, egy órával korábban 283 forint alatt volt, 11-kor 286 forint fölött járt. A legerősebb eurókötések 286,2 forintos szinten születtek, majd az uniós pénz árfolyama visszatért a 285 forintos szintre. A dollár 232 forint fölé erősödött – reggel 228,5 forint körül volt –, a másfél hete átlagosan napi 1-1,5 forintot dráguló svájci frank ára 211 forintra ugrott fel, utóbbi két deviza maradt is ezen a szinten.

A forint gyengülése nem egyedi jelenség, az elmúlt egy órában valamennyi régiós deviza hirtelen esni kezdett. A gyengülést ezúttal Romániából érkező hírek váltották ki: a román alkotmánybíróság lapértesülések szerint alkotmányellenesnek találta a megszorító csomag egyes elemeit. Ez veszélyeztetheti a nemzetközi hitelcsomag következő, nagyjából kétmilliárd eurós részletéhez való hozzájutást, ami azonnali negatív régiós hatásokat okozott – írja a Portfolio.hu.

A romániai alkotmánybírósági döntésről hivatalos bejelentés még nincs. Az MTI híre szerint a Realitatea hírtelevízió, az Agerpres és a Mediafax hírügynökségek saját forrásokra hivatkozva úgy tudják, hogy az alkotmánybírák részlegesen alkotmányellenesnek nyilvánították a csomagot. A Realitatea szerint a román nyugdíjak nem fognak 15 százalékkal csökkeni, akárcsak a bírók és az ügyészek kiemelt nyugdíjai, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek.

A romániai helyzetet rontja, hogy a tervezett intézkedések ellen Bukarestben tiltakozás robbant ki. Hírügynökségi jelentések szerint közalkalmazottakból és nyugdíjasokból álló tüntetők csoportja próbált behatolni pénteken a román elnöki palotába a tervezett bér- és nyugdíjcsökkentések ellen tiltakozva.

Maszatolás, pánik

Április közepén kezdődött a forintnak ez a lassú, folyamatos gyengülése. A választásokat megelőzően a külföldi befektetők bizakodóak voltak, várták a kétharmados kormánytöbbséget és bíztak abban, hogy ezzel nagy strukturális reformokat kezd el a kormány. Az optimizmust a kedvező nemzetközi hangulat, a tőzsdeindexet emelkedése is táplálta, mindez együtt talán túlságosan is magasra, a 265 forintos euróárfolyam alá húzta a forintot – idézte fel a mostani helyzet előzményeit Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.

Április második felében viszont a nemzetközi piacokon is romlani kezdett a hangulat, és Budapesttől sem azt kapták a befektetők, amit vártak: konkrét lépések és bejelentések helyett egy bizonytalan, maszatolós kormányzati kommunikáció kezdődött. A helyzetet, hogy a kormány nem beszél érdemi dolgokról, csak csontvázazik, rontotta a pánikhangulatot kiváltó Kósa- és a Szijjártó-beszéd.

Átszakadt a gát

A piacok azóta sem tudtak megnyugodni, a forint árfolyama nem talált magára. Igaz, a hazai devizahiteleseket leginkább érdeklő és érintő valutához, a svájci frankhoz képest nem elsősorban belföldi, hanem nemzetközi okok miatt gyengült. A svájci jegybank az elmúlt hónapokban többször beavatkozott – ezt jelzi, hogy tartalékai 30-40 milliárd dollárról 150 milliárd dollár körüli szintre ugrottak –, hogy megállítsa az erősödést a defláció és az export gyengülésének veszélye miatt. Azonban ezeket az aggodalmakat a közelmúltban napvilágot látott jó makroadatok nem támasztották alá. Ezért a bank feladta ezt a frankgyengítő stratégiáját, amivel Svájcban átszakadt a gát.

Most szinte minden devizával szemben erősödik a frank, és nem tudni, meddig. Bebesy Dániel szerint az eurózóna válsága vagy az amerikai tőzsdék egy komolyabb esése akár az 1,15-1,2 frank/eurós árfolyamig is erősítheti a most 1,35-ös szinten lévő frankot. Bár erre nem lát túl nagy esélyt, ha ez bekövetkezik, akkor a mostani forint/euró árfolyammal változatlan szinten maradásával számolva is tíz-tizenöt százalékkal drágulhat a frank a forinthoz képest.

Ez azt jelenti, hogy a frank ára a 230-240 forint közötti tartományba kerülne. Ez iszonyatosan nagy feszültséget jelentene a magyar bankrendszerben, és áttételesen a magyar gazdaság egészében. A frank ára már most is ott van, ahol 2008 végén, 2009 elején volt, a legdurvább nemzetközi stresszhelyzetben. A magyar bankrendszer, a lakosság és vállalatok nem voltak erre felkészülve. Csak a lakosságnál 4500 milliárd forintnyi svájci frankos hitel van – tehát a tíz százalékos leértékelődés a hitelterheket több mint 400 milliárd forinttal növelné –, ami GDP-arányosan brutálisan magas – mondja Bebesy. Emiatt olyan nemfizetési kockázatok jelenhetnek meg, amitől a bankrendszer egész elkezdhet recsegni-ropogni. Ez pedig már állami szintű kockázatot, ezáltal pedig egy ördögi kört, még gyengébb forint, még nagyobb terheket, még nagyobb kockázatot eredményezhet.

Menekülési hullám

Elsősorban globális tényezők mozgatják a forint árfolyamát, ahogyan a többi térségi devizáét is – mondja Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. A nemzetközi piacokon ismét előtérbe kerültek a növekedési és eladósodottsági kockázatot. A biztos befektetésnek számító amerikai és német állampapírok felértékelődtek, a görög csődkockázat viszont újra nő, ilyen helyzetben menekülési hullám kezdődött a kockázatosabb eszközökből.

A mostani román döntésnek is lehet egy általános régiós hatása, ám Gárgyán Eszter szerint megfigyelhető, hogy a forint a térségi devizáknál is többet gyengül. A hónap eleji téves politikai kommunikáció erősítette az országgal szemben meglévő fenntartásokat, a várható gazdaságpolitikai lépésekkel szemben bizalmatlanabbak a befektetők, ezért a magyar befektetési eszközök mindenre érzékenyebben reagálnak. Az európai növekedési problémák, amiket a piac lát, csökkentik annak esélyét, hogy exportvezérelt növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, és mivel a belső kereslet is negatívan változik, fokozottak a magyar növekedéssel kapcsolatos aggodalmak – mondta a szakértő.

Erősödés napról napra

A frank tartós erősödése nagyon rossz hír annak a körülbelül nyolcszázezer magyar családnak, amely svájci frank alapú devizás hitelt vett fel az elmúlt években. És nemcsak a lakosságnak: a hazai háztartások ugyanis a vállalatokkal karöltve vették fel éveken keresztül a frankos hiteleket.

Ezeke folyósítása többségében 2004 és 2008 között történt, amikor a frank árfolyama 140-160 forint közötti szinteken mozgott. Akik ilyen sávban, mondjuk 155 forintos franknál adósodtal el, a mostani árfolyamon az eredeti törlesztőjüknek akkor is nagyjából másfélszeresét fizetnék. Mivel azonban azóta a frank kamatszintjét is megemelte a legtöbb hazai bank, a devizahitelesek a kezdeti árfolyamuknak akár kétszeresét is fizethetik, ami havonta több tízezer forintot jelenthet.

Sőt, a frank drágulása még azokat is terhelheti, bár kisebb mértékben, akik az elmúlt másfél-két évben vettek fel frankos hitelt (amit egyébként a legtöbb bank már nem is nyújt). Még egy 180 forint körüli árfolyamon folyósított kölcsön esetében is is tíz százaléknál nagyobb törlesztőrészlet-növekedést eredményez a frank drágulása.