Még mindig nem olcsó a magyar részvény

2010.06.30. 07:18
A hazai tőzsde az elmúlt hetek zuhanása után is inkább drágának mondható a korábbi évek értékeltségi szintjéhez hasonlítva. Igaz, a régió többi piacán is kevés a kihagyhatatlan vétel.

A régiós piacok többsége továbbra is hűen követi a nemzetközi trendeket, azonban egyes tőzsdék üdítő kivételnek számítanak, és a borongós hangulat ellenére is képesek a történelmi csúcsok közelében mozogni – írja a Napi Gazdaság. Az elmúlt időszak jelentős árfolyamváltozásait követően érdemes megvizsgálni az egyes piacok relatív értékeltségi szintjeit, elhelyezve a kapott értékeket a historikus adatsorba.

A hazai piacról elmondható, hogy az elmúlt hónapok jelentős zuhanása után sem nevezhető kimondottan olcsónak, és csak elvétve találunk a magyar papírok között egyöntetűen vételi ajánlásokat. Az index jelenleg 10,88-as árfolyam/nyereség (P/E) szinten forog az idei nyereségekkel kalkulálva, 137 százalékos könyv szerinti értéken, a vállalatok üzleti eredményességét tükröző EBITDA-szintje alacsonynak nem nevezhető, 5,32-szeres (ez a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény).

Ezek az adatok némileg meghaladják az elmúlt évek átlagát és nemzetközi összehasonlításban sem tekinthetőek vonzónak, különösen ha figyelembe vesszük a magyar gazdaság visszafogott növekedési kilátásait. Az egyedi papírok közül alaposan kilóg a sorból az Egis részvénye, a 10 alatti P/E a gyógyszergyárak között továbbra is a legimpozánsabb mutató, ennek köszönhető az elemzők kifejezetten pozitív véleménye az árfolyam jövőjét illetően.

A kiadós esésnek köszönhetően az OTP papírjai 10 alatti P/E-t tudnak felmutatni erre az évre és 6,5-öt a jövő évi várható nyereséggel számolva. Ez a bank hatékonyságát ismerve akár vonzó is lehetne, azonban a bankadó körüli bizonytalanság még egy ideig távol tarthatja a vevőket. A Mol és az MTelekom beleszürkül a mezőnybe.

A környékbeli tőzsdék közül a varsói WIG-20 index érezhetően jobban állta a sarat és csak kisebb mértékben volt hajlandó követni a pesszimista hangulatot, jelenleg 12 feletti P/E-vel forog a saját tőke 143 százalékán, 4,67-szeres EBITDA mellett, az adatok megfelelnek az elmúlt évek átlagának. Szembeötlő a lengyel bankpapírok relatíve magas árazása, 15-16-os P/E mellett nem meglepő, hogy kevesen látnak bennük fantáziát, de nehezen találunk olyan részvényt a többi szektort is figyelembe véve, ahol a jelenlegi ár kihagyhatatlan lehetőséget jelentene.

A cseh piac is erősen tartotta magát, ennek köszönhetően mutatói megfelelnek a sokéves átlagnak, a 12 alatti P/E 143 százalékos könyvérték mellett és majdnem 6-os P/EBITDA önmagában keveseket ösztönöz vásárlásra. A tavalyi esztendőt a PX index 6 és 15 közötti becsült P/E mellett töltötte, míg könyv szerinti érték alá csak a tavaly márciusi vérengzés során került az index. Az egyedi részvények közül csak a szénbányáiról ismert NWR részvényeit és a sokak által favorizált Pegas papírjait lehet kiemelni. Előbbi stabilan hozza az elvárt számokat és a célárak is némi felértékelődést prognosztizálnak, míg utóbbi a prágai tőzsde egyik legolcsóbb szereplője, meglehetősen erős piaci pozíciókkal, mindkét esetben 8 körüli P/E-ről beszélhetünk.

A román piac árazása a lej vesszőfutásának fényében továbbra is igen erősnek tetszik, gyakorlatilag megegyezik a nagyobb régiós értékekkel, 5 körüli P/EBITDA, 10,8-as P/E és saját tőke körüli árak a jellemzőek. A BET index korábbi mutatóit elnézve szembeötlő, hogy a sokéves átlagok ezeknél az értékeknél lényegesen magasabban vannak, korábban jóval 300 százalék feletti P/BV is megszokott volt, persze egészen más növekedési kilátások mellett.

A legjobban teljesítő részvénypiac a tágabban értelmezett régióban egyértelműen a török, gyakorlatilag történelmi magasságokról beszélhetünk. A török részvények szereplése nem annyira meglepő, a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabb gazdasági növekedést tudja felmutatni Európában, köszönhetően a hatalmas belső piacának. Az index 10 feletti P/E-t jelez 160 százalékos P/BV- és 5,8-szeres EBITDA-értékek mellett, ami gyakorlatilag megfelel a régió átlagának, ez korábban - a török piac kockázatát ismerve - szinte elképzelhetetlen volt.

Még a török piac szárnyalását is meghaladta idén az ukrán tőzsde, szinte nem lehet olyan papírt találni az indexben, ami alulmúlná a decemberi záróértéket, ennek köszönhetően P/E alapon már a régiós átlagról, míg P/EBITDA alapon annál is magasabb számokról beszélhetünk, ami talán túlzásnak tűnik.

Figyelemre méltó a szlovén tőzsdeindex gyengesége, a grafikonja egészen rosszul fest, a 3,72-es P/EBITDA és a 79 százalékos könyv szerinti érték jelenleg a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban, csupán a 18 feletti P/E emlékeztet a néhány éve még borzalmasan drágának számító tőzsde fénykorára.