A Monetáris Tanács üdvözli a kormány azon törekvését, hogy a költségvetés egyensúlyát folyamatosan biztosítsa, ugyanis a befektetői bizalom megőrzése az ország kiemelt érdeke. Aggodalomra ad okot azonban, ha a költségvetési fegyelem helyreállítása érdekében hozott intézkedések más makrogazdasági kockázatok felépüléséhez járulhatnak hozzá - áll a monetáris tanács mai ülése után kiadott közleményében. A testület szerint a kormány által tervezett mértékű, a hazai pénzügyi szervezetekre kivetendő különadó csökkentheti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, ami rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását.
A jegybank ezzel a bankok - az időközben a kormánnyal megszakított tárgyalásokon is hangoztatott - érvelését emelte magasabb szintre. A kereskedelmi bankok már korábban is jelezték: a magyar bankszektor, betét/hitel mutatója amúgy is elmarad az európai átlagtól, azaz nincs arról szó, hogy a betétek maradéktalanul biztosítanák hitelkihelyezést. A tőkemegfelelés biztosítása az új elvonás mellett így visszaveti a hitelezést.
A bankadóról szóló törvénytervezetet pénteken nyújtotta be a kormány. A tárgyalások múlt heti megszakadása után - a bankok egyébként közölték, hogy az IMF-el fognak tárgyalni az ügyben - végül egy olyan megoldást terjesztettek be, amely rögzíti: az idén és jövőre is 200 milliárd forint bevételt vár a kormány az adónemtől, amiből 120 milliárd jut közvetlenül a bankokra. A tervezet az idei évre rögzíti, hogy a 2009. év végi mérlegfőösszeg adja az adó alapját, a kulcs pedig 0,45 százalékos lesz - így fix számokkal lehet ugyanis pontos bevételt kalkulálni. A következő évekre azonban sem az adó alapját, sem a kulcsot nem rögzítik, ennek feltehetőleg az lehet az oka, hogy a bankok így nem tudnak készülni - például mérlegfőösszegük csökkentésével - készülni az adóra.