Nem tartozik az IMF-re a bankadó

Az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalappal együttműködésben elfogadott egy nagy méretű, 750 milliárd euró értékű stabilizációs csomagot, amelyet bármely finanszírozási bajba jutott eurózóna tagország igénybe vehet. Az Unió azonban most azt látja, hogy a mentőcsomaggal megsegített Görögország nem foganatosított elég erős intézkedéseket a közfinanszírozás helyreállítására, hogy még mindig lehetnek gondok Spanyolországgal, Portugáliával - mondta Csaba László. Az egyetemi tanár szerint a Magyarországgal történő dolgoknak hirtelen nagy nemzetközi visszhangja lett, ami általában a világgazdaságban jelen lévő kételyeknek köszönhető.

Egy olyan kérdésben, amelynek kimenetele legalábbis várható volt, a reakció talán túl hevesre sikerült. A kormánytól ugyanis aligha várható, hogy az októberi önkormányzati választásokig, illetve nyolc héttel a kormány megalakulása után sokkal többet mondjon. Az adórendszer reformját például jól végiggondoltan kell végrehajtani, kerülendő az olyan jogállamiságot is veszélybe sodró tévutakat, mint az előző kormány ingatlanadó törekvései. Az adóügyekben ráadásul csak akkor tud nyilatkozni a kormány a következő évekre szólóan, ha az idei tényszámokat már ismeri - mondta a közgazdász.

A szakadás a tárgyalófelek között épp ezért önmagában véve nem szokatlan. "Nem szokatlan, hogy ha valaki autót akar venni, nem veszi meg az elsőt" - példálózott Csaba László. Mivel idénre a finanszírozás már biztosítva van, nem áll fenn az a helyzet, ami 2008-ban volt, így a mostani kormány számára egész már tárgyalási alapok állnak rendelkezésre.

Korábban többen is képviselték azt az álláspontot, hogy a gyengébb forint jót tenne a gazdaságnak, hiszen ösztönözné az exportot, amely igen jelentős a magyar gazdaság számára. Maga Matolcsy György korábbi munkásságában ugyancsak nem volt az árfolyam-és az árstabilitás híve, így az is elképzelhető, hogy talán nem is bánja, hogy az utóbbi napokban gyengült a forint - mondta a közgazdász. Ha pedig ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy a kormány részéről mindez nem egy kommunikációs hiba, hanem játszma, aminek célja lehet egy gyengébb forint árfolyam kialakítása. Volt már ilyenre példa, bár Csaba László azt mondta, ő nem javasolja ezt a taktikát.

Csaba László szerint az, hogy van-e bankadó vagy nincs, az nem tartozik a készenléti hitelkeret, így Washington hatáskörébe. A delegáció vezetője túllépte hatáskörét, ha nyomást akart gyakorolni annak megváltoztatására érdekében. A kormány azt mondta, tartja magát az idei hiánycélhoz, ami a GDP 3,8%-a, az pedig, hogy ezt miként kívánják elérni, az már szuverén nemzeti jogkörbe tartozik. Ráadásul a magyar vállalás egy olyan környezetben történt, ahol az uniós tagállamok átlagosan 8%-os hiányt termelnek, több országban túl lépve a 10%-ot is. Mivel mind a két fél érdeke, megegyezés fog születni - mondta a közgazdász.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!