A külföldi lapok kedvenc témája lettünk
További Magyar cikkek
A kormányalakítás után két főbb esemény indokolta azt, hogy Magyarország nagyobb figyelmet kapjon a világsajtóban. Az első cikkáradat a rendkívül szerencsétlenül elsült Kósa-Szijjártó nyilatkozatok után indult, amikor a Reuters hírügynökség szavai szerint ,,Gazdasági reflektorfénybe került Magyarország". A nyilatkozatok gyorsan bejárták szinte a teljes világsajtót, megrángatták a piacokat, majd egy sor külföldi elemzésnek teremtették meg a lehetőségét. A Financial Times ,,Kontárok Budapesten" címmel jelentetett meg hosszabb írást a történtekről, amelyben kritizálta a magyar kormány tagjait. A Bloomberg Businesweek című gazdasági lapja is a kormányzati kommunikáció zavaráról jelentetett meg negatív hangvételű cikket. A nyilatkozatok utáni héten Budapestre érkezett a CNBC hírcsatorna is, és egész nap Magyarországról tudósított, illetve interjúsorozatot készített magyar gazdasági elemzőkkel, politikusokkal. A CNBC pénteken ismét foglalkozott Magyarországgal.
Orbán 29 pontos akcióterve már kevesebbeket érdekelt, de erről is viszonylag sok információ található meg a külföldi lapokban. Július 2-án az Economist című gazdasági lapban egy elemző cikk jelent meg ,,Orbán kimutatta a foga fehérjét" címmel, amiben elég kritikusan értékelték az új miniszterelnök első hónapját. A szerző szerint inkább azokat igazolják a kormány eddigi lépései, akik aggodalommal és nem várakozásokkal tekintettek a kétharmados kormányzásra.
Mennyire káros ez nekünk?
Ezek a cikkek nem befolyásolják jelentősen a külföldi befektetőket, azok ugyanis más információk alapján hozzák meg a döntéseiket Samu János a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője szerint. Az ilyen sajtómegjelenések inkább a már kialakult hangulatot tükrözik, nem pedig kiváltó okok. Arra ugyanakkor elegendőek, hogy tovább éltessék a már meglévő hangulatot, így Magyarországnak semmiképp sem jó a sok negatív szereplés.
A második nagy külföldi hírdömping az EU-IMF tárgyalások megszakadása után kezdődött, ekkor újra a júniusi eseményekhez hasonló mennyiségben jelentek meg hírek Magyarországról. A CNBC is újra eljött és ,,Magyarország a következő bedőlés előtt álló ország" alcímmel szolgáltatott híreket a kialakult helyzetről. A tárgyalások megszakadását két nagy hitelminősítő cég is negatívan kommentálta, amiről a legtöbb gazdasági lap szintén tudósított. A később lecsillapodó kedélyekről is olvashattunk külföldön, a Wall Street Journal ,,Magyarország megcsinálja az EU és az IMF nélkül" címmel jelentetett meg egy írást, ami inkább pozitív hangvételben ír az ország gazdasági állapotáról.
Erste Bank: Őrültség a bankadó
"Ez az egész egyszerűen őrültség" - idézte a Financial Times Deutschland Andreas Treichlt, a Magyarországon átfogó fiókhálózattal rendelkező bécsi Erste Bank főnökét. Szerinte a bankadó tovább szűkítheti a hitelforrásokat. A bizonytalan helyzet miatt megkezdődött a külföldi beruházók kivonulása. Az FTD szerint Orbán Viktor miniszterelnököt ugyanakkor hősként ünneplik az országban, számos üzlet falán ott lóg az arcképe. "Nem a külföld fogja előírni nekünk, hogy mit tehetünk. Éveken át tartó szolgaság után végre visszanyertük a gazdasági önrendelkezésünket" - idézte a kormányfő szavait a német gazdasági-pénzügyi újság, emlékeztetve: július közepén "az EU és a Nemzetközi Valutaalap elzárta a pénzcsapokat, miután a budapesti kormány nem hajlandó keményebb megszorításokra az államháztartás rendbetétele érdekében". (MTI)
Bár a magyarországi hírek kapcsán vannak, akik a pozitív folyamatokat emelik ki, a legtöbb cikk inkább a növekvő kockázatokra hívja fel a figyelmet. Sok elemzés megemlíti, hogy a nemzetközi hitelszervezet védőhálója nélkül nehezebb lesz finanszírozni az államháztartási hiányt, illetve veszélyes játék a költségvetési politika lazítása.
A sajtómegjelenések áradatában születtek egészen szélsőséges álláspontok is. A Washington Post egyik írása arról értekezik, hogy Orbán a mostani intézkedéseivel újra nemkívánatos személy lehet a Nyugat szemében, és magyar megfigyelőkre hivatkozva Schmitt Pált is a miniszterelnök nacionalista szövetségesének említi. Ezzel szemben volt olyan nyugati újságíró, akit fellelkesítettek a félbeszakadt IMF tárgyalások, és a brit The Times hasábjain kifejtette, hogy az országnak joga van ,,fegyvert ragadni" a nemzetközi valutalappal szemben. Elemzésében a történelmi párhuzamot is megtalálta: „1956-ban a magyarok felkeltek a szovjet elnyomás ellen, remélve, hogy láncreakció indul be. Ez nem történt meg, de Magyarország lázadása a kapitalista despotákkal szemben ezúttal talán szikrát gyújt”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
