Orbánék alatt még nőni fog az adósságunk
A Nomura a kiinduló adósságállományt a jelenlegi és az előző kormányzat gazdaságpolitikája alapján várható GDP növekedés és a költségvetési deficittel korrigálja, és modellezi a következő évek adósságpályáját. Számításai szerint már néhány éves időtávon jól megfigyelhető különbség mutatkozik a Bajnai-adminisztráció javára.
A Bajnai-kormány idejére némileg magasabb növekedéssel (2010-től 2012-ig 0,7 majd 2 és 3,5 százalék) számol, és számol az IMF-megállapodásban szereplő hiánycélok tartásával. Utóbbival persze együtt jár az is, hogy valószínűleg további megszorító intézkedésekre lett volna szükség a hiánycél tartása érdekében (viszont nem számol a Nomura a megszorítások gazdasági növekedést visszafogó hatásával).
A mostani Orbán-kormány idején kissé alacsonyabb növekedésre számít a Nomura (2010-től 2012-ig 0,5 majd 1,0 és 1,2 százalék) például a bankadó miatt, és magasabb adósságszinttel, még ha az államháztartási deficit az ígéretek szerint nem is tér el markánsan az előző adminisztráció által tervezettől. Az adósságot ugyanakkor olyan tételek mégis megnyomhatják, mint például az MFB meggyarapodott feladatköre, amely okán megnő a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozási igénye is (a Nomura szerint 1 százalékponttal).
Az így felállított modell alapján a Bajnai-kormány alatt az államadósság idén tetőzött volna nem érve el a GDP 80 százalékos szintjét, és 2015-re folyamatosan 76 százalékig süllyedt volna le. Ezzel szemben a mostani kabinet alatt várhatóan 2013-ig tovább nő az adósságráta, 2013-ban 83 százalékon éri el csúcsát, és csak akkor kezd el csökkenni.
Magyarország adósságprofilja továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és reális az adósságspirál veszélye is a Nomura szerint. Bár a közeljövőben nem kell számítani a piacok túlzott reakciójára az államadósság-pálya miatt, ha a világpiaci környezetben ismét a kockázatkerülés kezd dominálni, akkor az adósságdinamika kilátásai ismét a befektetők fókuszába kerülnek majd.
Ráadásul olyan veszélyek is leselkednek, amelyekre igen nehéz felkészülni. Ilyen például a "növekedési sokk", amely során a gazdaság lassúbb ütemben növekszik (vagy éppen recesszióba kerül). Ezt az esetet modellezi az alábbi ábra, ahol a visszaesés hatására 113 százalékig kúszik fel az államadósság.