Megsokszorozódtak a szabálytalanságok az uniós forrásoknál

Az uniós források felhasználása során a szabálytanul folyósított támogatások összege közel ötszörösére nőtt 2009-ben a 2008. évihez képest, és megközelítette a 9 milliárd forintot. A szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függött össze - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből.

Az ÁSZ összegzése szerint Magyarország 2004-2009-ben 3745 milliárd forint uniós és kapcsolódó hazai támogatást használt fel, az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, a visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a korrekciókat is tartalmazó beszámoló.

Senki nem kapott megfelelő tájékoztatást a felhasználásról

Az uniós források csaknem 90 százalékát két intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kezelte, de rajtuk kívül is volt még pár államháztartási intézmény, amelyek kezelték a pénzeket.

A számvevők szerint az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tíz milliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést. Ilyen volt például a közbeszerzési szabálytalanságok miatti közel 66,6 milliárd forintos pénzügyi korrekció. Az EU Bizottsága vitatta további 35 milliárd forint elszámolhatóságát. A számvevők megállapították: a nyilvántartási és beszámolási rendszer hiányosságai miatt sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.

A visszakövetelt pénz felét sem tudtuk visszaszedni

Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől a szabálytalanságok miatt. Ennek több mint fele, 19,1 milliárd forint a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően az EU Bizottsága Magyarországtól, mint tagállamtól követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005. és 2006. évekre vonatkozóan 3,6 milliárd forintot, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.

A követelések behajtási aránya programonként jelentősen eltért. Az NFÜ és az MVH szintjén átlagosan a követelések 40,7 százaléka térült meg, ami uniós összehasonlításban a 2008. évi romló tendenciát mutató uniós átlagot éri el. A hazai képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének megtérüléséről nem volt adat az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idején.

A vizsgált folyamatok szabályozása alapvetően mindkét szervezetben megtörtént. Az NFÜ esetében a hazai szabályozás azonban még nem adott elégséges támpontot a gyakorlathoz. Bizonytalanságot eredményezett, hogy a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály.

A hazai közbeszerzési törvény előírásai és az uniós szabályozásnak az NFÜ-vel szembeni elvárásai nem álltak összhangban a közbeszerzési szabálytalanságok meghatározásában. Az MVH a közigazgatási eljárás szabályai szerint járt el, az attól eltérés megfelelő törvényi szinten szabályozott volt. A követeléskezelés eredményességét rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere pedig lassú volt.

Az ÁSZ ezért azt javasolta a kormánynak, hogy mutassa ki és tegye közzé az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat átfogóan a zárszámadás keretében. Azt is javasolták a számvevők, hogy a kormány gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról a közbeszerzési szabálytalanságok megállapítása tekintetében.