Miben volt jó fialtatni pénzünket?

Öt népszerű befektetési formát választottunk ki arra, hogy megnézzük, melyik hogyan teljesített az elmúlt években. A befektetés időpontjának 2007. január elsejét választottuk, az önkényesnek tűnő választást az indokolja, hogy akkor még senki sem sejtette, hogy milyen viharfelhők gyülekeznek a világgazdaság fölött, nem számíthattunk arra, hogy befektetéseink hetek alatt elértéktelenedhetnek. Azóta bők három és fél év telt el, és most összehasonlítottuk, hogy ez idő alatt mi volt a legjövedelmezőbb, esetleg a legnagyobb veszteséggel járó befektetési döntés. Induló tőkének egymillió forintot adtunk meg, ennek az összegnek a hozamai döntötték el, mi bizonyult a legjobb választásnak.

Az állampapír volt a nyerő

Ezek alapján egyértelműen az állampapírok voltak az utóbbi évek nyertesei, a magyar állam busásan megfizette, ha hajlandóak voltunk finanszírozni a működését. Ha 2007-ben egyéves lejáratú állampapírokat vásároltunk, és évente megújítottuk a befektetést, akkor az idei év végére 1,3 millió forintra hízott a befektetésünk értéke. Ráadásul ebben az esetben szinte az idő nagy részében minimális kockázatot kellett vállalnunk (igaz, 2008 őszén, 2009 elején elég nagy bajban voltunk, akkortájt drasztikusan megugrott az államcsőd esélye), mégis átlagosan 6-8 százalékot hozott minden évben a befektetésünk. A magas nyereségben közrejátszik az is, hogy a tavalyi év elején tíz százalék fölötti hozammal is lehetett állampapírt vásárolni.

Ha a hozamokat megtisztítjuk az inflációtól, és a reálhozamokat vesszük alapul, még akkor is jó befektetésnek bizonyult az állampapír, hiszen reálértéken ma 83 ezer forinttal ér többet az egymillió forintunk.

A második legjobb döntésnek a hosszabb távra lekötött bankbetét bizonyult, a legelterjedtebb megtakarítási forma hozamai alig maradtak el az állampapírokétól, és a kockázat gyakorlatilag nulla volt. Azt OTP Bank és a K&H Bank kondícióiból számoltuk ki a bankbetétek átlaghozamát, ami 265 ezer forintot jelentett az elmúlt négy évben. A bankbetétek hozamai az állampapírokhoz hasonlóan a magas jegybanki alapkamatok miatt voltak magasak, de a bankok jellemzően egy kicsit kevesebbet fizettek a pénzünkért cserébe, mint az állam. Figyelembe véve az árak drágulását is, 23 ezer forint reálhozamot tudtunk elérni a bankszámlánkon.

A befektetési alapok jövedelmezőségét az úgynevezett alapok alapjainak a hozamából számoltuk ki. Ezek az alapok a befektetésre náluk elhelyezett pénzt sok más befektetési alapba teszik, így ezekben az alapokban megjelenik minden olyan pénzügyi eszköz, amit általában a befektetési alapok kezelnek. Így egy közelítő képet kapunk arról, hogy átlagosan hogyan teljesítettek a magyarországi befektetési alapok. Ahhoz, hogy egyetlen hozamszámot kapjunk, tizenhét alap jövedelmezőségét átlagoltuk. Ezek alapján a megtakarításunkon a bő három és fél éves intervallum végén tíz százalék hozamot sem érhettünk el, mindössze 93 ezer forintot nyerhettünk ezen időszak alatt. Ezt az összeget ráadásul negatív tartományba fordítja az infláció, reálértéken csak 856 ezer forintot érhetne ma megtakarításunk.

A részvényekben tartott befektetésekért kellett a legjobban izgulni, itt 2008-ban elveszthettük a pénzünk több mint felét, majd egy évvel később 75 százalékkal gyarapodhatott a vagyonunk. Összességében még a tavalyi nagy emelkedés sem tudta pótolni a 2008-as veszteségeket, így ha a milliónkat 2007-ben a legnagyobb magyar részvényeket magában foglaló BUX-indexbe raktuk volna, akkor ma körülbelül 918 ezer forint lenne a számlánkon. Az inflációt is beleszámítva még kedvezőtlenebb képet kapunk, reálértéken mindössze 697 ezer forintot érne a befektetésünk.

Még ennél is nagyobb mértékben estek az ingatlanárak. Hiába tartjuk az ingatlanvásárlást az egyik legrégebbi és legbiztonságosabbnak befektetési formának, ezt a népszerűséget nem az utóbbi szűk négy évben alapozta meg az ingatlanpiac. Az öt befektetési típus közül ez a terület teljesített a leggyengébben, a 2007-es szolid áremelkedés után minden évben áresés volt tapasztalható az ingatlanárakban. Az lakásárak becséléshez az FHB ingatlan index mutatóját használtuk fel, ami még az idei évre is kilenc százalék körüli esést prognosztizál. Egymillió forintunk ingatlanban tartva megközelítőleg 861 ezer forintot érne, a reálértéke pedig még ennél is jóval kevesebb, mindössze 683 ezer forint lenne.

Rövidebb távon viszont a részvények hasítottak jól

Az eddigiekkel ellentétben teljesen más képet kapunk akkor, ha nem az elmúlt bő három és fél esztendőt vizsgáljuk, hanem csak a mögüttünk hagyott két évben nézzük meg ugyanezeket a befektetéseket. Sokkal jobban járhattunk akkor, ha a válság közepén mertünk kockáztatni, és 2009. január elsején döntöttünk úgy, hogy megforgatjuk egymilliós vagyonunkat.

Ebben a versenyben kimagaslóan a részvénybefektetések nyernének, amelyek mára 1,836 millió forintot érnének, még az inflációval kiigazítva is 1,731 milliót. Ezt az időszakot már elsősorban az óriási részvénypiaci emelkedés jellemzi, ami a magyar részvények esetében tehát 83 százalékos emelkedést jelentett két év alatt.

Ez után a befektetési alapok teljesítettek a legjobban, kezdő tőkénk 1,258 millió forintot érne, ami reálértéken is 1,178 millió forintot jelent. Az államkötvények és a bankbetétek hozamai szinte megegyeznek az utóbbi két évben, mindkét befektetés 140-150 ezer forintos hasznot hozott volna idén augusztusig. Egyedül az ingatlanpiac az, ami ilyen távon sem teljesít sokkal jobban, a kezdeti milliónk 869 ezer forintot érne, ha ingatlanban tartanánk.

A befektetéseket összevetve úgy tűnik, a válságos időszakban a legbiztonságosabb területek nyújtották a legjobb teljesítményt, de a jövőre nézve óvatosan kell kezelni a válság alatti jövedelmezőségeket. Az állampapírok és a bankbetétek átlagon felüli teljesítménye mögött elsősorban a magas állampapírhozamok, illetve alapkamatok álltak, amelyek mára jelentősen mérséklődtek. A befektetések vizsgálatánál a másik nagyon fontos kritérium az időintervallum megválasztása, ami láthatóan teljesen eltérő eredményeket mutat a különböző esetekben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!