Így fokozná az MNB a bankok aktivitását

A hitelintézetek maguk választhatják meg a kötelező tartalékrátájuk szintjét a jövőben. A bankok 2010. október 1-jétől kezdődően a 2, 3, 4 és 5 százalékos tartalékráták közül választhatnak; választásukat ezt követően félévente módosíthatják - döntött hétfőn nem kamatdöntő szokásos ülésén a monetáris tanács.

A változás beleillik abba a sorba, amelyet a jegybank eddig is követett a bankrendszer likviditásának erősítése érdekében (ilyen volt a jegybanki hitellehetőségek kibővítése, devizacsere-ügyletek bevezetése, elfogadható fedezetek bővítése, stb.) - áll az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.

Az Indexnek a változás hátterét egy banki elemző úgy magyarázta: mivel a bankok egymás között visszafogottabban üzletnek, forinttöbblet keletkezik a pénzügyi rendszerben. Ezt a többletet a bankok el tudják helyezni a jegybanknál kéthetes betétekbe, amire kamatot kapnak. A kisebb mérlegfőösszeggel de jelentős külföldi bankkapcsolatokkal rendelkező hitelintézetek azonban nem tudnak annyi kéthetes papírt venni, mert tartalékolniuk kell a készpénzt, hiszen bármilyen váratlan esemény - például egy nagyobb összegű utalás - bekövetkezhet. Ha ezek a pénzintézetek a kötelező két százalékos rátánál magasabb tartalékszintet választanak, akkor úgy lesz nagyobb a könnyedén mozgósítható tartalékuk, hogy közben ugyanazt a kamatot kapják, mintha kéthetes betétben lenne a pénzük. Az elemző szerint ezzel a lépéssel az MNB áttételesen élénkíti a bankok aktivitását.

A mozgástér azért nagyobb, mert a hitelintézetek az MNB-nél vezetett számlájukon kötelező tartalékként tartott összeg napon belüli és napok közötti alakításával tudják kezelni az őket ért likviditási hatásokat.

A jegybank a kötelező tartalékrátát 2008 novemberében csökkentette 2 százalékra, azt megelőzően 5 százalék volt a mértéke. Az MNB 2004-től kezdve piaci kamatot (jegybanki alapkamatot) fizet a bankok kötelező tartalékára - jegyzi meg az MNB.