További Magyar cikkek
226 forint felett döntött újabb rekordot a svájci frank árfolyama. A múlt héten még a 223,11-es szint jelentett új csúcsot, tegnap, azaz kedd délután pedig a 223,50-es szint után ámulhattunk. Ma reggel már 225 forint felett kezdett a kurzus, ami után átmenetileg ugyan erősödött a forint, azaz inkább gyengült a frank, de tíz óra után már elesett a 226-os szint is, késő délelőtt pedig úgy tűnt, nem is csak átmenetileg került új szintre az árfolyam.
A negatív befektetői hangulatot leginkább az Európai Unió és az eurózóna az utóbbi napokban újra előkerülő adósságprobléma táplálja, ami miatt a tőke a kevésbé kockázatos eszközökbe áramlik - nyilatkozta Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Ez látható abban, hogy a svájci frank az euróhoz képest is erősödik, és a régió devizái is gyengültek az elmúlt napokban.
Hasonlóan látja a helyzetet Saághy Pál, az Equilor devizakereskedője is, hangsúlyozva, hogy az euró-frank árfolyam alakulása is történelmi szintre került: soha nem volt még ilyen erős a frank az euróval szemben, 1,278-ig esett a kurzus (alig pár napja még 1,30 felett volt). Az egyébként év eleje óta tartó trendszerű frankerősödést több tényező mellett az is segíti, hogy piacok egyre pesszimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, kezdik árazni a W-alakú, azaz most újabb lejtmenettel járó recessziós pálya következményeit, aminek hatására a biztonsági eszköznek tekintett devizák, így a dollár, a jen és frank, valamint az arany ára is emelkedik.
A forint ugyanakkor az elmúlt egy-két hónaphoz hasonlóan most is alulteljesít a régió devizáihoz képest, aminek a háttérében Magyarország kockázatosabb megítélése áll - teszi hozzá Sarkadi Szabó Kornél. A magasabb kockázatokat nemcsak a kormány elhibázott kommunikációja okozta, hanem svájci frank-forint árfolyam mozgása is. A magas devizahitel állomány miatt rendszerszintű kockázatot jelent a gazdaságnak, ha drágul a felvett hitelek törlesztése. A forint svájci frankkal szembeni árfolyamának újabb mélypontjai pedig újra felerősítik ezeket a félelmeket.
Lassan azért kezdhetünk megijedni
Lassan azért már kezdhetünk megijedni – mondta Samu János. A Concorde elemzője emlékeztetett: a frank árfolyama már április, májusban megindult, a nyáron pedig tartósan a 220-at verdeste. Az erős frank már eddig is komoly problémákat okozott a devizahiteleseknek, hogy rendszerszinten mikor válik kockázatossá, az pedig inkább definíciós kérdés. Ha továbbra is marad a 220 feletti árfolyam, az már a harmadik negyedéves számokban biztosan meg fog látszani. Szerinte a mai mozgások mögött érezhetőek a spekulatív és az óvatossági hatások is, a frankra sokan úgy tekintenek, mint az euróval szembeni menedék. A piaci hangulat megváltozása csillapíthatja az erősödést, de elképzelhető az is, hogy a svájci jegybank lép majd közbe, ha úgy érzi, hogy a helyzet tovább nem tolerálható. Egyelőre ez utóbbi nem valószínű: úgy tűnik, a történelmi csúcson járó frank sem a svájci exportot, sem a turizmust nem veszélyezteti. Samu szerint a frank negatív hatásait tovább erősíti, hogy az utóbbi időben a forint is levált a kelet-európai devizáról. Ez azonban szerinte elsősorban azzal mérsékelhető, ha a kormány előáll egy a piacot is megnyugtató átfogó gazdasági stratégiával.Ha megnő a lakosság forintban fizetendő törlesztőrészlete, kevesebb jut fogyasztásra, így romlanak a gazdasági növekedési kilátások is - mondja Saághy Pál is. Ugyanakkor szerinte magyar szempontból nagyon rosszkor jött a nemzetközi hangulatváltás: nemcsak azért, mert az IMF-hitel nélkül kiszolgáltatottabbnak ítél minket a piac, hanem azért is, mert a kormány úgy tűnik kivárja az önkormányzati választásokat a jövő évi tervei ismertetésével. Jelenleg nem pusztán az aggaszthatja a befektetőket, hogy teljesül-e az idénre vállalt 3,8 százalékos hiány, hanem az, hogy a 2011-re viszont még csak hiánycél sincs. Arról pedig pláne nem tud senki semmit, hogyan, milyen intézkedésekkel akarja kordában tartani a büdzsét a kabinet. Saághy szerint biztosan jobban viselnénk a mostani viharokat, ha láthatóak lennének a 2011-es költségvetés fő vonalai.
A forintgyengülésben a magyar szálak szerepét mutatja az is: emelkedett a magyar állampapírok után elvárt hozam, illetve az ezek biztosítását szolgáló CDS-felár, az országkockázati felár. A forint már májusban elvált a régiós devizáktól, június óta még nyilvánvalóbb az olló nyilása az Equilortól kapott alábbi grafikonon.
További problémát jelent, hogy a svájci frank árfolyamában nem tudott erőteljesebben jelentkezni az elmúlt napok pozitív hangulata, mert a befektetők egy része már a kedvező hangulat mellett is a frank erősödésére játszott, ami támaszt jelentett az árfolyamnak. A hangulat romlásával pedig további piaci szereplők menekülnek svájci frankba - tette hozzá az elemző. Ezen a svájci jegybank (SNB) intervenciója sem tud érdemben változtatni, az SNB már így is nagy veszteségeket könyvelt el az interveniálása miatt. Hosszabb távon ugyanakkor a piac saját maga megoldja az erős frank problémáját, véli Sarkadi, mert az erős svájci fizetőeszköz negatív hatással van a gazdaság teljesítményére és ráadásul a svájci bankrendszer is óriási tőkeáttétellel (kvázi hitelből, külső forrásból) működik, ami miatt jóval sebezhetőbb, mint azt most sokan gondolják. Amikor ez érzékelhetővé válik, akkor azok a szereplők, akik eddig biztonságos eszközként tekintettek a svájci frankra, fokozatosan kivonják tőkéjüket a kockázatosabbá váló devizából. A frank rövid távú árfolyamát ugyanakkor ez a tényező még egyáltalán nem befolyásolja, így nem feltétlenül számíthatunk a forint gyors és tartós felértékelődésére sem, bár egy-egy élesebb korrekció elképzelhető.
Saághy Pál szerint sem látszik egyelőre, hogy mikor jöhet a fordulat: a frank éppen azért is tud – az eddig említett okokon túl – erősödni, mert úgy tűnik, a svájci gazdaságot a korábbi erre vonatkozó félelmek ellenére nem zavarta meg az erős deviza. A növekedés jó, a növekedési kilátások is rendben vannak, az exporttal, annak versenyképességével sem látszanak gondok.
Sarkadi Szabó Kornél szerint a piacokat a következő napokban is a bizonytalanság uralhatja, egyrészt a dupla recesszióval kapcsolatos félelmek, másrészt az elmúlt hetekben irreális szintre emelkedett kötvényárfolyamok miatt. Amennyiben a túlárazottság miatt tőkekivonás következne be a kötvénypiacokon, az megdrágítaná a nehezebb helyzetben lévő EU-s tagállamok adósságfinanszírozását, és tovább erősítené a befektetők félelmeit a vezető elemző szerint.