További Magyar cikkek
A bankszektor új szabályai biztonságosabbá és stabilabbá teszik a pénzintézetek működését, és megakadályozzák a túlzott kockázatvállalást – így értékelték a szakértők a nemrég elfogadott Bázel III. néven ismert szabályrendszert.
A leglényegesebb elem, hogy a bankoknak a korábbihoz képest nagyobb tőketartalékot kell képezniük. Elemzők szerint a legtöbb európai banknak ez nem probléma, de tény, hogy a szigorúbb szabályozás feszítettebbé teszi a bankok működését, és ez hatással lehet a gazdaság finanszírozására, azaz a hitelek mennyiségében és költségében jelentkezhet. Másrészt viszont az is igaz, hogy éppen a szigorítások védik meg a bankokat attól, hogy a bedőlt hitelek magukkal rántsanak pénzintézeteket, és ezzel veszélybe sodorják a gazdaságokat.
Bázeli egyezségek
A svájci Bázelben először 1988-ban állapodtak meg a pénzügyi világ szereplői, hogy a nemzetközi bankok mérlegfőösszegük 8 százalékát kell tartalékolják, hogy baj esetén ez fedezze a kiadásaikat, veszteségeiket. Az úgynevezett tőkemegfelelési mutató azóta nem változott, a 2004-ben megkötött Bázel II megállapodás a felügyeleti szervek munkáját szabványosította. A mostani, Bázel III megállapodás szerint a bankoknak 4-ről 6 százalékra kell emelniük az "első körös" (Tier1) tőkemegfelelési mutatót, a magtőke arányát 2 százalékról 4,5-re kell emelni, amit egy biztonsági pufferrel is ki kell egészíteni, ezt válságok esetén lehetne alkalmazni. A Bázel III 2013-tól fokozatosan lép életbe.Megkérdeztük a bankokat
Kérdésünkre, hogy egyetértenek a döntéssel, illetve a megállapodás alapját képző helyzetértékeléssel senki nem válaszolt. Az OTP közölte, a javaslat olyan tőkekövetelmény-szinteket vetít előre, melynek a pénzintézet ma is biztonsággal megfelel, pedig csak 2013 és 2019 között kell majd fokozatosan teljesíteni az új követelményeket. A Budapest Banknak sem lesz szüksége tőkebevonásra, mert már most is megfelel az előírt magasabb tőkekövetelményeknek. (Az Index megkeresésére több bank egyáltalán nem válaszolt, összességében azonban a hazai pénzügyi rendszer tőkehelyzetét eddig is jónak értékelték a szakértők, nincs szó arról, hogy csak a cikkben véleményt nyilvánító bankok felelnének meg vagy tudnak könnyen megfelelni a csak később hatályossá váló szabályoknak.)
Az UniCredit Bank kitért a válaszadás elől, annyit közölt, hogy a bank jelenleg is a legmagasabb tőkemegfelelési mutatóval rendelkező bankok között van, és terveinek megfelelően az új szabályozás minden elemének pontosan és időben eleget fog tenni – tehát egyelőre még nem tesz eleget.
Nézeteltérés az időzítésről
Az egyik fontos változás hogy az alapvető tőke követelmény a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra nőne, továbbá sor kerülne egy biztonsági, illetve kontraciklikus tőketartalék képzésére is, egyenként 2,5-2,5 százalékos mértékben.
A bevezetés ugyanakkor fokozatos lesz, 2013-tól 2019-ig kellene megfelelni a pótlólagos követelményeknek.
Emellett szó van még a rendszer szempontjából meghatározó bankok esetleges további pótlólagos tőkekövetelményéről is.
Mindenesetre jelentős a véleménykülönbség az Egyesült Államok és Németország szabályozó hatóságai között a szigorúbb kritériumoknak történő megfelelés időzítése tekintetében.
Az MKB Bank szerint a követelmények a bankok rendszerszintű kockázatát javítják. A pénzintézet nem mulasztotta el a bankadó ekézését, közölte, hogy a magyar bankok helyzetét nehezíti, hogy a Basel III előírásokra történő felkészülési időszakra esik a bankadó bevezetése is. Az MKB szerint a hosszú átmeneti idő reális, mert így a szükséges többlettőkét a későbbi évek nyereségből is elő lehet teremteni. A jelen gazdasági helyzetben ugyanis „a kockázattudatos növekedés is komoly kihívást jelent a bankoknak.”
Az OTP szerint ugyanakkor tovább romolhat a bankszektor eredményessége. Az utóbbi hónapokban a forint árfolyamgyengülése a svájci frankkal szemben kockázati költségeket generálhat, illetve nemsokára a bankadó hatása is érezhető lesz.
2010 második negyedévében a bankrendszer magyar számviteli szabályok szerinti adózás előtti eredménye mindössze 15 milliárd forint volt, ami még nem tartalmazta az új bankadó hatását.
Eldöntetlen kérdések
A 2,5 százalékos buffert lépcsőzetesen kell megképezni. Az első, 0, 625 százalékos részt előreláthatólag 2016-ban kell meglépni. A buffer felhasználása kapcsán még vannak kérdések, például nincs pontosan meghatározva, hogy a szabályozók pontosan mit értettek „rossz idők” alatt, amikor a szóban forgó tartalékok felhasználható lennének.
A Budapest Bank (BB) szerint azért nem baj, hogy hosszú átmenetet szabtak az előírások bevezetésére, mert csak „a következő globális pénzügyi válság megakadályozása a cél.”
A BB szerint az új előírások nem fogják visszavetni a gazdaságot – például a visszafogott hitelezéssel – pontosan a lépcsőzetes bevezetés miatt. Ugyanakkor a BB is megemlíti, hogy a hosszabb távon fenntartott bankadó ténylegesen csökkentheti a gazdaság növekedését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
