A folyamatban lévő ügyeket még befejezik az adóellenőrök, ám újabb vagyonosodási vizsgálatokat nem indít kampányszerűen az adóhatóság - tudta meg lapunk. A hivatalos indoklás szerint ilyen ellenőrzést csak akkor végez majd a hivatal, ha indokolt – tudta meg aNapi Gazdaság.
A vagyonosodási vizsgálatok azelőtt sem voltak ismeretlenek, mielőtt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök megrendelt a hatóságtól éves szinten tízezret - csak korábban évente mindössze néhány száz esetben végeztek ilyen vizsgálatot. Vélhetően erre a szintre tér majd vissza a hivatal a jövőben.
A változás az adóhatóság hivatalos kommunikációjában is megjelent. Eddig ugyanis külön kezelte a vagyonvizsgálatok eredményeit a hatóság, ám kérdésünkre válaszolva most kifejezetten azt hangsúlyozta: ez csupán egy ellenőrzési módszer, s nem önálló vizsgálati terület, "így statisztikai számadatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, hogy mennyi ellenőrzés fejeződött be e módszer alkalmazásával".
A vagyonosodási vizsgálatokat számos kritika érte. Az ellenőrzések során ugyanis - mivel a megrendelt esetszámot tartani kellett - olyan magánszemélyeket is vizsgálat alá vontak, akik semmilyen csalást nem követtek el. Olyan fiatal pár is kapott ellenőrzést, amelyiknek a család dobott össze néhány száz ezer forintot egy használt autó megvásárlására. Emellett az adóhatóság technikái sem voltak népszerűek. Eleve nem fogadták el például a készpénzes, csak a bankszámlás ügyleteket, de vitás volt az adóhatóság elképzelése is arról, hogy adott életvitelt mekkora összegből lehet fenntartani.
Ezzel együtt az ellenőrzések javították az adómorált. Míg 2005-2008-ban az átlagjövedelem 1,59 millió forintról 1,88 millió forintra nőtt - 1,9 milliós csúccsal 2007-ben -, azok körében, akik átestek a vizsgálaton, az átlagjövedelem 2,6 millió forintról - 3,88 milliós 2007-es csúccsal - 3,3 millió forintra emelkedett. Utóbbi 21 százalékos növekedést jelent. Bizonyos jövedelem felett eddig sem az volt, és most sem az a kérdés, hogy befizették-e az adót vagy a párnacihába rejtették, hanem hogy milyen, a szabályoknak megfelelő eszközzel minimalizálják az adót.
Az idén kifejezetten szja-t érintően 1504 ellenőrzés zárult le, ezek nyolcvan százaléka végződött megállapítással. Összesen 15,1 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok. A befejezett ellenőrzések harminc százaléka, a feltárt adókülönbözetnek pedig a fele a közép-magyarországi régióhoz kapcsolódik.