Nem kell utólag visszafizetnie a hazai fogyasztóknak az AES Tisza Erőműnek a hatósági árazás miatt kiesett profitját - mondta Baji Csaba az MVM Zrt. vezérigazgatója, miután a washingtoni székhelyű nemzetközi bíróság elutasította az AES keresetét.
Nem ebben állapodtak meg
A tiszai erőmű és amerikai tulajdonosa az AES Summit Generation Ltd. a pert 2007-ben azért indította, mert Magyarország 2006-ban hatósági árat vezetett be, és ezzel - a szerintük diszkriminatív - eljárással kárt okozott nekik.
A felperesek szerint a Magyar Köztársaság jogszabályai megsértették az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit is, a bevezetett hatósági árak ugyanis jóval alacsonyabbak azoknál, mint amiben az MVM Zrt-vel 2001-ben megállapodtak.
Az Energia Charta szerződés
Egy nemzetközi egyezmény, melynek alapvető célja ennek megfelelően az egykori szocialista blokk energiaszektorának integrációja az európai és világpiacba. Az eredeti Európai Energia Chartát 1991. december 17-én írták alá Hágában. A Charta alapelveket deklarált az energia nemzetközi kereskedelméről, tranzitjáról és energetikába való beruházásokról. Továbbá egy jogi kötelezettségeket is jelentő szerződést készítettek elő. A szerződést máig ötvenegy állam írta alá.
A hosszú távú áramvásárlási szerződéseket az Európai Bizottság nyomására - az akkori gazdasági miniszter utasítására - mondta fel az MVM, mert úgy ítélték: azok miatt sérülhet a verseny az árampiacon.
Nem sértettük a Chartát
A washingtoni bíróság most megállapította: Magyarország jogszerűen járt el, és alaptalannak találta a felperes 30 millió dollárt meghaladó kártérítési igényét is.
A bíróság az ügyben hozott kötelező érvényű ítélet indoklásában kiemelte: Magyarország egyetlen intézkedésével sem sértette meg az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit a bevezetett ármeghatározási szabályozással.
Az MVM és az AES Tisza Erőmű között 2001-ben kötött szerződésben a magyar fél nem vállalt kötelezettséget arra, hogy később nem vezethet be hatósági árat, közölte ítéletében a bíróság.
Csak az extraprofittól estek el
Baji Csaba az MVM Zrt. vezérigazgatója a bírósági döntés kapcsán hangsúlyozta; az MVM Zrt. üdvözli a bírósági döntést, amely igazolja, hogy a transzparens módon megállapított, csak az indokolt nyereséget, de ezen felül extraprofitot nem tartalmazó árak jogszerűek voltak.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára az ítélettel kapcsolatban korábban elmondta: fontos, hogy a magyar államnak nem kell 30 millió dollárt, mintegy 8,4 milliárd forintot kifizetnie, de még fontosabb, hogy az ítélet példa lehet más perekben is. Kovács Pál hozzátette: a magyar állam mindent megtett a peren kívüli egyezség érdekében, de eredménytelenül.