Narancsvidék néhány piros pöttyel

Ha a fővárosi közgyűlésben nem szerzett volna többséget a Fidesz, az MSZP akár elégedett is lehetne a mostani választási eredményével. Hiszen amíg tavasszal Angyalföldet leszámítva mindenhol buktak a párt politikusai, a mostani választáson az MSZP-s – vagy a szocialisták által támogatott független – jelölteknek néhány település polgármesteri székét sikerült megtartaniuk. Nyolc olyan tízezer lakosúnál nagyobb város van, ahol a párt jelöltje nyert, de a további húsz független polgármester között is van olyan, akit a szocialisták támogattak.

Az MSZP a legnagyobb sikerként valószínűleg a szegedi polgármesteri szék megtartását könyvelheti el (a másik 22 megyei jogú városban a Fidesz-jelölt győzött, Miskolc kivételével nagyon simán). Botka Lászlónak ráadásul a 28 tagú városi közgyűlésben sem kell fideszes többséggel megküzdenie; 13-13 fideszes és MSZP-s, 1-1 jobbikos és LMP-s szerzett mandátumot.

Míg az MSZP-re a szegedi győzelemre – valamint a budapesti XIII. kerületben aratott győzelemre – reális esélye volt, több olyan helyen is nyert a párt polgármesterjelöltje, ahol a tavaszi eredmények nyomán nem lehetett erre számítani. Egyfelől a főváros külső kerületeiben – a dolgok jelenlegi állása szerint Kispesten és Pesterzsébeten –, másfelől több vidéki városban is nyert a szocialisták jelöltje. Elsősorban a borsodi városokban szerepeltek jól (ismét Szitka Péter lett Kazincbarcika polgármestere, Faragó Péter Sajószentpéteré, MSZP-s politikus váltotta az előző MSZP-st Tiszaújvárosban is), de megőrizte Schwartz Béla az ajkai, Szirbik Imre a szentesi, Balla Jánosné a nyírbátori, Molnár Péter az újszászi és Buzás Péter a makói polgármesteri széket.

Míg az MSZP-nél annak örülhettek, hogy egy nagy- és több középvárosban is maradt polgármesterük – és hogy a megyei listákra adott szavazatokat tekintve is javított a párt a tavaszi eredményéhez képest –, a Fideszben házibajnokságot lehetett volna indítani, hogy ki nyer a legnagyobb fölénnyel (a párt egyébként több mint hetven tízezer lakosúnál nagyobb városban is győzött a huszonkét megyei jogú mellett).

Ha csak a megyei jogú városokat nézzük, akkor a kecskeméti Zombor Gábor lehet a legbüszkébb, aki kevés híján 80 százalékot kapott, de Szita Károly is kiütötte Lamperth Mónikát Kaposváron (77:15 százalékos arányban); hozzájuk képest Kósa Lajosnak és Lázár Jánosnak szinte szerénykednie kell a kétharmados győzelemmel. Százalékoktól függetlenül a legnagyobb vidéki fideszes győztesnek valószínűleg a Miskolcot elhódító Kriza Ákos érezheti magát.

Vannak viszont nagy vesztesei, meglepően elbukott polgármesterjelöltjei is a Fidesznek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két országgyűlési képviselőnek sem sikerült győznie: Karakó László Gávavencsellőt veszítette el egy független jelölttel szemben, míg Ibrányban – Berecz János szülőfalujában – Román István eddigi megyei közgyűlési alelnök nem tudta legyőzni Berencsi Béla független polgármestert.

A nagy vesztesek közé tartozik Meggyes Tamás, aki eddig Esztergom polgármestere volt, de ezúttal csak a szavazatok egyharmadát kapta meg. Így a függetlenként induló – bár a Fideszen kívül minden párt által támogatott – Tétényi Éva lesz a város új polgármestere (hasonló népfrontos politikával győzte le Sarkadon a független Bende Róbert a fideszes Tóth Imrét). Elveszítette a Fidesz Sződligetet is, ahol a banános Bábiné Szottfried Gabriellát az egy civil szervezet színeiben induló Juhász Béla verte.

Több olyan város is van, ahol a Fidesznek valószínűleg újra kell gondolnia a helyi stratégiáját, miután a párt 2010-es jelöltje a párt – már nem Fidesz-színekben induló – 2006-os győztesétől kapott ki. Így Csornán a fideszes Gyopáros Alpárt a négy éve fideszes, most civilként induló Turi György verte, Hevesen a pártból kirúgott egykori megyei elnök, Csáki Zsigmond függetlenként őrizte meg a 2006-ban fideszesként szerzett polgármesteri széket – Korsósné Demeter Dórát győzte le szoros versenyben –, míg Pilisvörösváron Gromon István most már egy helyi civil szervezet támogatásával csaknem 70 százalékot szerzett, a fideszes induló a három jelöltből csak harmadik lett. Vácon a KDNP támogatásával indult Fördős Attila független jelölt 127 szavazatnyi előnnyel verte az MSZP-s Bóth János eddig polgármestert, a Fidesz színeiben induló evezős világbajnok Pető Tibor csak a harmadik lett.

Nem tudott nyerni a fideszes polgármesterjelölt Alcsútdobozon és Felcsúton sem. Előbbi községben a párt által indított Tóth Erikát a független Oláh Gyárfás verte (52:48 százalék), Felcsúton tíz szavazattal verte a független Varga György a fideszes Flier Jánosnét.

A kirobbanthatatlan polgármesterek névsora lényegében nem változott a mostani választáson. Egyedül Kalocsa egykori SZDSZ-s városvezetője, Török Gusztáv nem tudott nyerni, ő most egy civil szervezet színeiben indult, de egy másik Török, a fideszes Ferenc kétharmad-egyharmad arányban megverte. A szintén SZDSZ-esből civillé lett Wittinghoff Tamás viszont megőrizte Budaörsöt – 60 százalékot kapott –, az ugyancsak civilként indult gödöllői Gémesi György 73 százalékos támogatottsággal nyert a 20 százalék alatt maradt fideszessel szemben (az MSZP-s jelölt tíz százalékot sem ért el).

Folytathatja a rekorddöntést Pásztor Béla (független), aki 49 évig lehet Veresegyháza első embere, miután a szavazók csaknem kétharmadának támogatásával ismét megnyerte a polgármester-választást. Angyalföldön ezután is a kerületet 1994 óta vezető Tóth József (MSZP) a polgármester – a szocialistáknak itt várhatóan képviselő-testületi többségük is lesz –, fölényesen nyert az eddig MSZP-s Karsai József is, már függetlenként Battonyán.

Edelényben megismételte tavaszi győzelmét a független Molnár Oszkár, akit a parlamenti választás második fordulójában a most Tiszavasváriban taroló – polgármesteri széket és képviselő-testületi többséget szerző – Jobbik is támogatott (a Jobbik még két helyen, Hegyháthodászon és Hencidán nyert polgármester-választást, az LMP egyetlen polgármestere az ivádi Ivády Gábor). Elbukott a tavasszal pártot alapító  szociális kártyás Szepesi Zsolt Monokon, ahol a fideszes Demeterné Bártfay Emese nyert.