2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Magyarokat fenyegethet a svájci adókommandó

2010.10.07. 07:54 Módosítva: 2010.10.07. 08:05
A svájci adóhatóságnál már külön egység foglalkozik a külföldi kormányoktól érkező, adatkiadásra vonatkozó kérelmekkel. Hamarosan Magyarország is egyezményt köthet Svájccal az adóügyi információcsere kapcsán.

Különleges egység kezdte meg működését a múlt héten a svájci szövetségi adóhatóságnál: az egyelőre ötfős csapatnak csak az a feladata, hogy megvizsgálja a külföldi kormányoktól érkező, "adminisztratív együttműködést" igénylő kéréseket. Az új részleg felállítása újabb lépés azon az úton, amely svájci félelmek szerint oda vezethet, hogy megszűnik az ország emblémájának tekintett banktitok a külföldi adóhatóságok, illetve fekete-szürke gazdaság és annak velejárói ellen küzdő nemzetközi szervezetek nyomása miatt – írja a Napi Gazdaság.

Svájc tavaly márciusban vállalt kötelezettséget arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásához igazítja adóhatósága információs előírásait, és aszerint ad majd tájékoztatást az ország bankjait igénybe vevő külföldiekről, ha azok adóelkerülés, netán adócsalás gyanújába keverednek. Erre azért szánták rá magukat, mert az OECD kilátásba helyezte: Svájc is felkerül a nem együttműködő országok feketelistájára; ez megnehezíthette volna bankjai külföldi tevékenységét, márpedig az ország GDP-jének mintegy 13 százalékát a pénzügyi szolgáltatások adják. A Boston Consulting Group becslése szerint globálisan a külföldön kezelt vagyonok csaknem harmada, mintegy kétezermilliárd dollár lehet a svájci pénzintézeteknél.

Svájc azóta tíz olyan megállapodás iktatott törvénybe, amelyet az OECD-ajánlások alapján kötött egyes országokkal, beleértve az USA-t, Nagy-Britanniát és Franciaországot. Ezek közül eddig az verte fel a legnagyobb port, amelynek eredményeként kiadták a legnagyobb svájci bank, a UBS AG közel 4500 egyesült államokbeli ügyfelének adatait az USA adóhatóságának (IRS); ennek nyomán további mintegy 14,7 ezer amerikai fedte fel külföldi számláit az IRS előtt.

A svájci hatóságok további 18 országgal tárgyalnak hasonló egyezményekről, a legnagyobb falat köztük Németország. Ha Berlinnel is nyélbe ütik a megállapodást, azt az egész svájci bankrendszer megérzi, hiszen külföldi ügyfeleik között messze a németek vannak a legtöbben: ők összesen mintegy 260 milliárd svájci frank értékű vagyont tartanak a szomszédos országban nyitott számláikon - idézte a genfi Helvea brókerház becslését a Bloomberg -, ez a Svájcban kezelt, nem deklarált vagyon több mint harmada.

Magyarország még nem kezdett tárgyalásokat Svájccal az adóügyi információcsere egyezményről, de előbb-utóbb hazánk is sorra kerülhet - mondta a Napi Gazdaság Online-nak László Csaba, a KPMG partnere. A magyar kormány szeptember elején Ausztria, Lichtenstein, Belgium, Szingapúr, Barbados, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, Gibraltár, Guernsey, Jersey és a Man-szigetek kormányával kezdett tárgyalásokba adóügyi információcsere egyezmény létrehozásáról.

A német megállapodás már olyan stádiumban van, hogy e hónap végén aláírhatja Hans-Rudolf Merz svájci pénzügyminiszter és német kollégája, Wolfgang Schäuble, de részleteket egyelőre nem tudni: valószínű, hogy egy név és egy bankszámlaszám ismeretében a német hatóságok már információt kérhetnek majd, ám azt még nem tudni, milyen mélységig tekinthetnek be az adatokba, mint ahogy azt sem, milyen gyanú alapján.

A Svájc és más országok közti viták egyik sarokpontja mindig az volt, hogy Svájcban más megítélés alá esik az adóelkerülés - ami nem büntetendő - és az adócsalás. Mindenesetre már a puszta aláírás is őszinteségi rohamot válthat ki: amikor idén februárban a német hatóságok közölték, hogy felhasználják az adóelkerülők ellen az akkoriban megvásárolt lopott adatokat, utána hat héten belül több mint tízezren jelentették be "önként" a külföldi számlájukat és hasonló hatással járt az is, amikor a Credit Suisse németországi fiókjainál tartottak házkutatást.

A svájci bankszövetség még próbálja menteni a menthetőt: javaslatuk szerint úgy lehetne megmenteni a banktitkot, ha forrásadót vetnének ki a német ügyfelek náluk keletkezett kamatbevételére, osztalékára, tőke- és árfolyamnyereségére, majd ezt az adót kapná meg a német kincstár, anélkül, hogy az ügyfelek kiléte kiderülne. Schäuble korábban lehetségesnek tartott egy ilyen megoldást, de szakértők szerint az adóhatóságok általában ennél többre kíváncsiak.