Az illetékcsökkenés feldobta az üdülőpiacot a Dunakanyarban

2010.10.08. 06:52
Vegyes mozgások figyelhetők meg a Dunakanyar ingatlanpiacán.

Noha a Dunakanyar nem sokat veszített vonzerejéből, a válság és a hitellehetőségek hiánya, a beépíthető telkek fogyása, a viszonylag magas ingatlanárak és nem utolsósorban a munkalehetőségek szűkössége egyaránt rányomja bélyegét a forgalomra.

A Dunakanyaron belül az esztergomi régióban tavalyhoz képest csupán 10-20 százalékkal élénkebb az érdeklődés, ám ez nem jelent feltétlen üzletkötést - mondta a Napi Gazdaságnak Bánszky Csaba, a helyi Bánszky Ingatlaniroda tulajdonos ügyvezetője. A térségnek - Esztergom kivételével - viszonylag szűk a piaca, de azért a kínálati paletta itt is színes. Társasházi lakás az elmúlt húsz évben kevés épült, ezeket is inkább az utolsó ötben adták át Esztergomban és Dorogon: közel 150-et. Pedig igény korábban is volt rá, főleg a helyi üzemek, gyárak fiatal munkavállalói részéről. Jelenleg viszont nem folyik újlakás-fejlesztés egyik helyen sem. Az új társasházi lakások négyzetméterára a két városban eltérő: Esztergomban például 280-360 ezer forint között mozog, míg Dorogon 200-260 ezer forint között szóródik.

Az építési telkek piaca Esztergomban egyre szűkül. A belső részeken 10-25 ezer forint közötti a négyzetméterár, míg a kertvárosi részen az 1000 négyzetméteres, összközműves házhelyek ára 10 millió forint körül alakul. Ennél olcsóbban, 5000 forintért lehet építési területhez jutni a külső részeken, igaz, ezek részközművesek. Az ötvenes-hatvanas évekbeli háromszintes tömbök egyedi fűtésű otthonaiért fekvéstől, állapottól függően négyzetméterenként 200-240 ezer forintot kérnek. Panelből széles a paletta a Visegrád felé eső részen éppúgy, mint az ipari területek közelében épült kislakótelepeken: a 45-68 négyzetméteres lakások 150-180 ezer forintos négyzetméteráron várnak vevőre.

A családi vagy ikerházak közül az 1985 után épültek 30-55 millió forint között, a háromévesnél fiatalabbak 50-55 millió forint között szerepelnek, az új ikerházak ára pedig 25 millióról indul. A kereslet irántuk csökkenő, különösen az újszerű családi házak iránt. Az ügyvezető úgy tapasztalja: a vevők inkább vesznek egy telket, és maguk építik meg a család otthonát, mintsem ennyit adjanak egy kész házért.

Esztergom frekventált részein - vízivárosi és előhegyi rész - 45, illetve 65 millióról indul a házak ára. Dorogon ennél jóval olcsóbban lehet lakáshoz jutni. Egy 56 négyzetméteres, a panelprogramban megújult társasházi téglalakást már 7-8 millióért, egy 50 négyzetméteres panelt pedig 6-6,5 millióért meg lehet szerezni. A régebbi családi házak ára 15-24 millió forint, az újabbaké pedig 20-24 millió forint között szóródik.

A Dunakanyar legkeresettebb városa Szentendre, ahol szeptembertől érezhető keresletélénkülés. A döntéshozatal azonban érezhetően lelassult: a készpénzes vevők sok ingatlant megnéznek, de hónapokig várnak a döntéssel. A használt ingatlanok ára stagnál, az új építésűeknél azonban a kereslet erősödésével elindulhat kisebb áremelkedés.

A jó minőségű, két-három lakásos új társas, iker- és családi házak építői ugyanis eddig sem engedtek az árból - összegzi a szentendrei piaci helyzetet Maholányi Pál, az Otthon Centrum helyi irodájának vezetője. A szakember szerint az érdeklődők főleg budapestiek és helybeliek, akik befektetési és lakhatási céllal is keresgélnek. Előbbi vásárlói réteggel kapcsolatban elmondta: a bedőlt hitelek miatt megszaporodott kényszerértékesítésekre számítva a kínálati árnál akár 40 százalékkal olcsóbban szeretnének vásárolni, 20-30 százaléknál többet azonban a nehéz helyzetbe került ingatlantulajdonosok sem akarnak engedni.

A januári illetékcsökkentés erősítette az üdülők és az üdülőtelkek iránti érdeklődést, Szentendrén ugyanis kevés az eladó összközműves házhely, különösen az óvárosban. Ha mégis akad egy-egy beépíthető parcella, helytől, fekvéstől, adottságtól függően 20-30 ezer, illetve 50-60 ezer forintot is elkérnek érte négyzetméterenként. Ezért az építkezők inkább választják a pismányi vagy a szarvas-hegyi és boldog-tanyai városrészek üdülőterületeit, ahol ugyan nincs teljes közmű, de egy-egy 700-800 négyzetméteres telket már 8-15 ezer forintért meg lehet szerezni, amelyen komfortos, állandó lakhelyül szolgáló üdülőházat tudnak építeni.

A használt lakások, főleg a panelek iránt alig mutatkozik kereslet. A zömmel 35-65-70 négyzetméteres lakások négyzetméteréért 170-220 ezer forint között kérnek. Az egyedi fűtésű, jó állapotú, téglaépítésű társasházakban 300 ezer forint a négyzetméterár. Új társasházi lakásból és önálló családi házból kevés, új, 150-200 négyzetméteres ikerházból több van a piacon. Utóbbiakat 80-85 százalékos készültségben árulják 30-40 millió forint között. A 60-as, 70-es évekbeli sátortetős családi házakat a telekhiány miatt 30-35 millióig keresik, miként a téliesített kisebb üdülőket is, 20-21 millió forintig.

Visegrád jóval olcsóbb, mint Szentendre, ám a szűkös munkalehetőségek miatt is áll a lakóingatlan-piac: mint az irodavezető mondja, ott a hotelek viszik a prímet. Maholányi a vevők figyelmébe ajánlja a fejlődő Tahitótfalut, ahol építési telket már 5-7 millióért, családi házat pedig 20 millióért lehet venni, valamint a szigeten lévő településeket, ahol a szentendrei árak feléért, már 10 millióért lehet télen is lakható üdülőt kapni.