Alig nőtt az infláció

Szeptemberben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak és 3,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az idén az első kilenc hónapban átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában – olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.

A maginfláció szeptemberben 0,1 százalék volt augusztushoz képest, 12 havi összehasonlításban 1,5 százalékkal emelkedett. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 4 százalék volt, az egyhavi 0,1 százalékkal csökkent.

Az idén augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,6 százalék volt. 2009. augusztushoz viszonyítva az árak 3,7 százalékkal nőttek. Az első nyolc hónapban átlagosan 5,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában – írja az MTI.

Tavaly szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,1 százalék volt. Előző év azonos időszakához viszonyítva az árak 4,9 százalékkal növekedtek. Tavaly az első kilenc hónapban, átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Az infláció érdekes szerkezetet mutat. Nem volt jelentős az árnyomás például az élelmiszer szegmensben, pedig sok szakértő a gyenge termés miatt ezt látja a sokkok egyik potenciális forrásának, írja laptársunk, a Portfolio.hu. Összességében július-szeptember folyamán az idényáras élelmiszerek szezonális hatásának eredményeként 2,4 százalékkal esett az árszint. Összevetésként: tavaly ugyanilyenkor 5,1 százalékos volt az áresés. Mivel ez egy volatilis ármozgású termékkör, ekkora különbség nem is mondható nagynak.

Érdekesség, hogy a szezonvégi kiárusítások árcsökkentő hatása az idén nem volt túl erős a ruházkodási cikkeknél, az őszi termékek pedig a szokásosnál nagyobb drágulást mutatnak. Ennek következtében a termékkör összességében felfelé húzta az inflációt. Ezt a hatást ideiglenesnek sejthetjük, hiszen sem a forintárfolyam, sem pedig a gyenge belső kereslet nem indokolja, hogy ezen a területen erősödjön az árnyomás. Ezt igazolja az iparcikkek áralakulása is, hiszen ott hónapról hónapra árcsökkenésről, vagy stagnálásról számol be a KSH - ezúttal utóbbi történt.

Az, hogy a 12 havi árindex mégis felfelé mozdult el, alapvetően azzal okolható, hogy az üzemanyagárak körében emelkedés történt, miközben az összehasonlítási alapul szolgáló előző évi időszakban kis csökkenés történt.

Összességében az adatokból az tűnik ki, hogy a gazdaságot érő ársokkok egyelőre korlátozottan jelennek csak meg a fogyasztói árakban. Ezt mutatja az is, hogy a kevésbé volatilis ármozgású termékek áralakulását jelző maginflációs mutató az előző havi 1,5 százalékon maradt szeptemberben is. Ezen mutató utóbbi egy negyedéves helyzetét figyelve egy évre 2 százalékos index adódik (negyedéves évesített árindex), ami ugyan kissé magasabb az előző hónapokban megfigyeltnél, de összességében továbbra is alacsonynak mondható. Mindez a 3 százalékos inflációs cél felüllövésének kockázatát mérsékli, így aligha várható, hogy a mostani adat ürügyül szolgálhat egy esetleges kamatemelésre.