Mindenkit meglepett Orbán

A távközlési szektorban heteg óta suttogták, hogy valamiféle különadóra készülhet a kormány, de előzetes egyeztetés információink szerint egyik piaci szereplővel sem folyt. A cégek  többsége egyelőre nem kívánta kommentálni a hírt, mondván, meg kell még ismerniük a pontos részleteket.

Ágazati szakértők szerint a távközlési szektor ezzel újabb nyomás alá kerül, a mobilszolgáltatóknak például a rájuk vonatkozó szabályozás miatt folyamatosan csökkenteniük kell a percdíjaikat, a roamingdíjakat, ezen kívül frekvenciahasználati díjat is kell fizetniük a hálózatuk bővítésekor.

A Telenor határozottan felszólalt a távközlési adó ellen, és közölte, hogy az ellentétes az EU szabályaival. Közleményük szerint az adó hátrányosan érinti a munkahelyteremtést és a mobil szélessávú beruházásokat is. A Telenor közölte, hogykénytelen lesz felülvizsgálni a Magyarországon tervezett jövőbeni beruházásait.

A szakértők egyelőre óvatosan nyilatkoztak, és úgy tudjuk, nem volt sok egyeztetés az érintettekkel. Csak annyi biztos, hogy - magas piaci részesedése és profitja miatt - a Magyar Telekom lehet az egyik legnagyobb befizető. Ez előrevetíti azt is, hogy a német kormánynak lesz egy-két szava a válságadóról, hiszen nemcsak a távközlésben, az energiaszaktorban is német nagyvállalatokat érint a sarc.

Kérdés az, hogy a távközlési és az energetikai szektorban is élő egyes árképzési szabályok ellenére mennyiben lesznek képesek a cégek tovább hárítani a terhet, de az valószínűsíthető, hogy próbálkozni fognak ezzel.

Ahogy a kereskedelmi láncoknál is könnyen felmerülhet az áremelés lehetősége, itt a piaci verseny lehet az, ami ebben akadályozhatja a cégeket - különösen, ha – mint az a beszédből következik – egyes kisebb szereplőket nem érint majd az adó. Kérdés azonban, ki minősül egyáltalán kisebb szereplőnek:míg forgalma alapján két hazai lánc, a CBA és a Coop is ott van a dobogón a hazai kereskedelmi cégek között, esetükben valójában nem egy kézben levő üzletekről, csak beszerzési hálózatról van szó.

Valójában a munkahelyteremtést és a beruházásokat adóztatná meg a hipermarketekre kivetni tervezett adó – olvasható a Tesco-Global Áruházak Zrt. közleményében. A több mint húszezer embert foglalkoztató, tavaly 572 milliárdos árbevétellel 9,7 milliárdos nyereséget elérő áruházlánc közleménye egyebek mellett azt kifogásolja, hogy ilyen rövid határidővel és mindenféle egyeztetés nélkül vezetnék be az extraadót. A Tesco szerint ez és az ehhez hasonló lépések olyan piaci bizonytalanságok okoznak, ami „kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre”.

Az Auchan nem kívánta kommentálni a bejelentést, ahogy a Spar Magyarország sem (utóbbi egyébként az elmúlt évet 360 milliárdos árbevétel mellett 14,8 milliárd forintos mínusszal zárta). Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta: semmilyen információjuk nincs az új adóról, sem annak részleteiről, így az adó alapjáról és mértékéről. A szervezet pénteki elnökségi ülésén igyekeznek ezzel együtt felmérni, hogy a 30 milliárdosnak mondott teher mit jelent az ágazatnak. Vámos hangsúlyozta: a kereskedelmi szektorban a forgalmi, árbevételi adatok csalókák, hiszen a kereskedő valójában csak árrésen profitál, a nyereség nagyságrendileg kisebb számot jelent, mint a forgalom. A főtitkár hangsúlyozta: pletykákat, rémhíreket már hallottak az utóbbi napokban, de semmiféle egyeztetés nem folyt, a kormány nem konzultált az ágazati szakértőkkel.

Suttogást az energiaszektorban is hallottak

Meglepetésként nem érte az energia-szektort a bejelentés, pletykák itt is terjedtek már, de a kormány nem egyeztetett a szereplőkkel. Erre lehet következtetni abból, hogy az Index által megkérdezett energetikai cégek többségét bár nem érte váratlanul a bejelentés, nem készült fel gyors kommentálására. Megkeresésünkkor a GDF Suez és a Főgáz semmit nem tudott mondani az energia-szektort érintő 70 milliárdos adóról, és nem kommentálta az eseményeket a Mol szóvivője sem. Kutas István az E.ON munkatársa ugyanakkor elmondta, már hetek óta lehetett hallani arról, hogy bevezethetik az adót, de egyelőre túl sok a kérdőjel, nem tudni, hogy kit és milyen mértékben érint majd.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a bányajáradékból, illetve az energetikai cégek már most is élő, Robin Hood adóként emlegetett különadójából most évente együtt nagyjából 70 milliárd forint folyik be a büdzsébe. Az azonban biztosra vehető, hogy a számszerű egyezés ellenére most újabb adónem révén vár másik 70 milliárdot a szektorból a kormány.

A jogos szerződést be kell tartani

Orbán Viktor bejelentette a PPP-szerződések újratárgyalását is. A Strabag azt gondolja, helyes dolog, ha egy kormány ellenőrzi, esetleg újraellenőrzi, hogy örökölt szerződésekkel minden rendben van-e. Ha valahol valami problémát találnak, ott helye van annak, hogy változtassanak – mondta Fényi Tibor, az M6/M60-as autópálya Szekszárd-Bóly-Pécs szakasza és néhány egyetemi kollégium ppp-s építésében részt vett cég kommunikációs igazgatója. Hozzátette azonban azt is: „mi meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar állam által velünk kötött szerződések korrektek. És ahogy mi betartottuk a magunk oldaláról azok minden előírását, nyilvánvaló, hogy a másik félnek is be kell tartania azokat, ha jogilag és minden más szempontból kifogástalanok”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!