Emma
5 °C
23 °C

Mindenkit meglepett Orbán

2010.10.13. 18:35 Módosítva: 2010.10.14. 09:23
Túl sok multi lábára léphetünk rá egyszerre, a magánnyugdíjpénztári utalások leállítása alkotmányos aggályokat vet fel, a német kormány is panaszkodhat - többek között ilyen reakciókat váltott ki Orbán Viktor mai csomagja, melynek fő elemét az energiaszektort, a kereskedelmi láncokat és a távközlési cégeket érintő új különadók jelentik. Úgy tűnik előzetes egyeztetés egyetlen iparági szereplővel sem folyt.

A távközlési szektorban heteg óta suttogták, hogy valamiféle különadóra készülhet a kormány, de előzetes egyeztetés információink szerint egyik piaci szereplővel sem folyt. A cégek  többsége egyelőre nem kívánta kommentálni a hírt, mondván, meg kell még ismerniük a pontos részleteket.

Esett a Mol és a Telekom

A két társaság papírjai már a beszéd előtt is gyengélkedtek a bejelentést követően pedig mélyrepülésnek indultak. A Mol 0,65 százalékos mínuszban zárt, részvényeit 20 850 forinton zártak. Az MTelekom részvényei már 4 százalékos mínuszig is elmentek, nem sokkal fél öt előtt még 3,53 százalékos mínuszt követően 627 forinton álltak a társaság papírjai, majd zárásra 631-ig erősödtek vissza.

A miniszterelnök mai bejelentései között volt néhány olyan elem, amire a piacon korábban már számítani lehetett: az érintett vállalatokon kívül a beszéd nem mozgatta meg a magyar eszközök árait, inkább a derűs hangulat uralkodott ma a piacon - áll az Equilor elemzésében. A távközlési szektort és az energetikai cégeket érintő különadó már régóta körül lengi ezeket a vállalatokat, ezért az itteni bejelentés legfeljebb csak megerősíteni tudta azt, amit a piacon már áraztak. Talán annyi kiemelendő, hogy a távközlési szektortól várt évi 61 milliárd forintos hozzájárulás tetemes összeg, és a befizetés jelentős része a magyar Telekomot terhelheti. Mivel a Magyar Telekom az eredményeinek jó részét osztalék formájában vissza szokta juttatni a részvényesekhez, most felmerül a kérdés, hogy a jövő évi osztalékfizetést hogyan érintheti ez az extra különadó. Az Equilor elképzelhetőnek tartja, hogy a Magyar Telekom nem lesz képes kifizetni a piacon várt 74 forintos osztalékot 2011-ben, ez pedig a távközlési cég értékeltségét negatívan érintheti. A Mol esetében már korábban is sok találgatásra került sor, így ebben a szegmensben már lényegében beárazódott a különadó profitrontó hatása.

Ágazati szakértők szerint a távközlési szektor ezzel újabb nyomás alá kerül, a mobilszolgáltatóknak például a rájuk vonatkozó szabályozás miatt folyamatosan csökkenteniük kell a percdíjaikat, a roamingdíjakat, ezen kívül frekvenciahasználati díjat is kell fizetniük a hálózatuk bővítésekor.

A Telenor határozottan felszólalt a távközlési adó ellen, és közölte, hogy az ellentétes az EU szabályaival. Közleményük szerint az adó hátrányosan érinti a munkahelyteremtést és a mobil szélessávú beruházásokat is. A Telenor közölte, hogykénytelen lesz felülvizsgálni a Magyarországon tervezett jövőbeni beruházásait.

A szakértők egyelőre óvatosan nyilatkoztak, és úgy tudjuk, nem volt sok egyeztetés az érintettekkel. Csak annyi biztos, hogy - magas piaci részesedése és profitja miatt - a Magyar Telekom lehet az egyik legnagyobb befizető. Ez előrevetíti azt is, hogy a német kormánynak lesz egy-két szava a válságadóról, hiszen nemcsak a távközlésben, az energiaszaktorban is német nagyvállalatokat érint a sarc.

Kérdés az, hogy a távközlési és az energetikai szektorban is élő egyes árképzési szabályok ellenére mennyiben lesznek képesek a cégek tovább hárítani a terhet, de az valószínűsíthető, hogy próbálkozni fognak ezzel.

Ahogy a kereskedelmi láncoknál is könnyen felmerülhet az áremelés lehetősége, itt a piaci verseny lehet az, ami ebben akadályozhatja a cégeket - különösen, ha – mint az a beszédből következik – egyes kisebb szereplőket nem érint majd az adó. Kérdés azonban, ki minősül egyáltalán kisebb szereplőnek:míg forgalma alapján két hazai lánc, a CBA és a Coop is ott van a dobogón a hazai kereskedelmi cégek között, esetükben valójában nem egy kézben levő üzletekről, csak beszerzési hálózatról van szó.

Valójában a munkahelyteremtést és a beruházásokat adóztatná meg a hipermarketekre kivetni tervezett adó – olvasható a Tesco-Global Áruházak Zrt. közleményében. A több mint húszezer embert foglalkoztató, tavaly 572 milliárdos árbevétellel 9,7 milliárdos nyereséget elérő áruházlánc közleménye egyebek mellett azt kifogásolja, hogy ilyen rövid határidővel és mindenféle egyeztetés nélkül vezetnék be az extraadót. A Tesco szerint ez és az ehhez hasonló lépések olyan piaci bizonytalanságok okoznak, ami „kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre”.

Az Auchan nem kívánta kommentálni a bejelentést, ahogy a Spar Magyarország sem (utóbbi egyébként az elmúlt évet 360 milliárdos árbevétel mellett 14,8 milliárd forintos mínusszal zárta). Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta: semmilyen információjuk nincs az új adóról, sem annak részleteiről, így az adó alapjáról és mértékéről. A szervezet pénteki elnökségi ülésén igyekeznek ezzel együtt felmérni, hogy a 30 milliárdosnak mondott teher mit jelent az ágazatnak. Vámos hangsúlyozta: a kereskedelmi szektorban a forgalmi, árbevételi adatok csalókák, hiszen a kereskedő valójában csak árrésen profitál, a nyereség nagyságrendileg kisebb számot jelent, mint a forgalom. A főtitkár hangsúlyozta: pletykákat, rémhíreket már hallottak az utóbbi napokban, de semmiféle egyeztetés nem folyt, a kormány nem konzultált az ágazati szakértőkkel.

Suttogást az energiaszektorban is hallottak

Elveszik a nyugdíjpénzeket

Az APEH nem utalja majd át a dolgozók magánnyugdíjpénztári járulékát a pénztáraknak - jelentette be a miniszterelnök. A lépés amellett, hogy alkotmányosan aggályos, előrevetíti a nyugdíjpénztárak bedőlését is. Részeletek >>>>

Meglepetésként nem érte az energia-szektort a bejelentés, pletykák itt is terjedtek már, de a kormány nem egyeztetett a szereplőkkel. Erre lehet következtetni abból, hogy az Index által megkérdezett energetikai cégek többségét bár nem érte váratlanul a bejelentés, nem készült fel gyors kommentálására. Megkeresésünkkor a GDF Suez és a Főgáz semmit nem tudott mondani az energia-szektort érintő 70 milliárdos adóról, és nem kommentálta az eseményeket a Mol szóvivője sem. Kutas István az E.ON munkatársa ugyanakkor elmondta, már hetek óta lehetett hallani arról, hogy bevezethetik az adót, de egyelőre túl sok a kérdőjel, nem tudni, hogy kit és milyen mértékben érint majd.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a bányajáradékból, illetve az energetikai cégek már most is élő, Robin Hood adóként emlegetett különadójából most évente együtt nagyjából 70 milliárd forint folyik be a büdzsébe. Az azonban biztosra vehető, hogy a számszerű egyezés ellenére most újabb adónem révén vár másik 70 milliárdot a szektorból a kormány.

A jogos szerződést be kell tartani

Orbán Viktor bejelentette a PPP-szerződések újratárgyalását is. A Strabag azt gondolja, helyes dolog, ha egy kormány ellenőrzi, esetleg újraellenőrzi, hogy örökölt szerződésekkel minden rendben van-e. Ha valahol valami problémát találnak, ott helye van annak, hogy változtassanak – mondta Fényi Tibor, az M6/M60-as autópálya Szekszárd-Bóly-Pécs szakasza és néhány egyetemi kollégium ppp-s építésében részt vett cég kommunikációs igazgatója. Hozzátette azonban azt is: „mi meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar állam által velünk kötött szerződések korrektek. És ahogy mi betartottuk a magunk oldaláról azok minden előírását, nyilvánvaló, hogy a másik félnek is be kell tartania azokat, ha jogilag és minden más szempontból kifogástalanok”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!