Ármin, Pálma
8 °C
28 °C

Háromszor verik le rajtunk az szja-csökkentést

2010.10.14. 16:19 Módosítva: 2010.10.14. 16:59
A kisebb szja-ért cserébe nagyobb lesz a villanyszámla, drágább a telefonálás és a bevásárlás. A szakértők egyöntetű véleménye, hogy a szerdán bejelentett extraadókat a piaci szereplők áthárítják a fogyasztókra. Az adó – ágazatonként eltérő – áremelést eredményezhet, és visszafoghatja a fejlesztéseket is. A bolthálózatok trükközéssel megúszhatják a durva, a nyereség negyedét-ötödét elvivő különsarcot, amit várhatóan nem is a valóban legnagyobb forgalmúak fizetnek majd meg.

„Meg vagyok győződve arról, hogy azonnal és teljes mértékben át fogják hárítani a fogyasztókra” – mondta a kereskedelmi láncokra kivetni tervezett évi harmincmilliárd forintos extraadóról Klauber Mátyás, a Kopint-Tárki kutatója. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett intézkedés fontos részleteit még nem ismerjük – például azt sem, hogy milyen körre terjed ki az adó –, így nehéz megjósolni, bevezetése milyen hatással lesz az ágazatra.

Trükközésre ösztönöz

Matolcsy: Nem lehet áthárítani

A válságadót nem lehet az emberekre, a családokra áthárítani – mondta az MTI tudósítása szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A miniszter arról nem beszélt, hogy a kormány ezt milyen eszközökkel próbálja meg elérni, csak arról, hogy az extra sarcok bevezetésével 3,8 százalékon tartható az idei költségvetési hiány. A magánnyugdíjpénztárak rendszer ellehetetlenítéséről azt mondta: a 12 éve működő rendszerrel a kormány nem elégedett, szerintük az állam jobb gazdája lesz a pénznek, de egyetlen magánpénztári tagot sem ér kár. Azt azonban még csak most vizsgálják, „milyen módon ismerjék el” a tagoknak az elbukott havi 30 milliárdot. .

A nemzetgazdasági miniszter még szerdán azt mondta, hogy a százmilliárd forint alatti árbevételű láncok 0,1 százalékos, az a fölötti árbevételűek ennél hússzor nagyobb, kétszázalékos adót fizetnek majd (ötszázmillió forintig nincs adó, így a kisebb kulcs csak e felett érvényes). A Portfolio.hu számításai szerint az adó a cégek nyereségének 17–28 százalékát elviheti majd.

Ez nagyon erősen progresszív adórendszer, ami átrendezheti a piacot, de nem igazán úgy, hogy a kisebb láncok üzleti eredményei jelentősen megközelítik a nagyobbakét, jósolta Klauber. A hipermarketek versenyelőnye – ami számos okkal magyarázható, a kereskedelmi és beszerzési módszerekkel éppúgy, mint a munkaerő összetételével – akkora, hogy ők az adók kivetése után is hatékonyabbak tudnak lenni, mint a kereskedelmi piac többi szereplője.

Klauber Mátyás ezért inkább arra számít, hogy formális átrendeződés lesz. A nagy forgalmú, ezért különösen nagy adóval sújtott láncok kisebb cégekre szakadhatnak, így egyes cégeik árbevétele a százmilliárdos határ alá esik. „Az új áruházakat jó eséllyel külön cégekként nyitják majd a láncok, míg a franchise-alapon szerveződő láncok és az egyéni üzletek versenyhátránya csökkenni fog, de nem valószínű, hogy megszűnik.” A szakértő szerint az adónak káros hatásai is lehetnek, lelassulhat a tőkebehozatal, miután leállhat az üzletláncbővítés (erre már a Tesco első, szerdai közleménye is utalt).

Nem csak a forgalom számít

Az Opten cégtárának 2009-es adataiból úgy tűnik, hogy lényegében három vagy négy hálózat – illetve azok vásárlói – fizetik majd meg az új adóból elvárt harmincmilliárdot. A kiskereskedelmiek közül, mint a becslésünk alapján készített táblázatból is látható, öt lánc ért el tavaly százmilliárd forintot meghaladó árbevételt. Szintén százmilliárd fölött zárt a nagykereskedelmi üzlethálózatot működtető Metro Kereskedelmi Kft., hogy ők adókötelesek lesznek-e, az számos más részletszabályhoz hasonlóan nem derült még ki.

Áruház neve Árbevétel, milliárd forint (2009) Extraadó várható összege, milliárd forint
Részesedés az adóból, %
Tesco 572,329 11,447 34,63
Spar 360,223 7,204 21,82
Auchan 226,741 4,535 13,73
Metro 192,694 3,854 11,67
Lidl 151,825 3,037 9,2
Penny 137,181 2,744 8,31
Cora 79,64 0,08 0,24
Match 45,256 0,045 0,14
Aldi 35,458 0,035 0,11
CBA 25,229 0,025 0,08
Profi 25,162 0,025 0,08
Coop 13,63 0,014 0,04
Media M 4,818 0,005 0,01
Reál 3,98 0,004 0,01

A Cora-áruházakat működtető Magyar Hipermarket Kft. kikerülhet a legfelső adókulcsból, holott a cég ugyanahhoz a Delhaize-csoporthoz tartozik, amelyik a Match- és a Profi-hálózatot is üzemelteti. Ha a három áruházlánc egy cégben működne, közös árbevételük jócskán a kétszázalékos adókulccsal sújtott sávba sodorná őket.

Hasonlóan a legalsó sávban lesz a franchise-ként működő CBA, holott az országban több mint ezer bolt viseli a Fidesszel jó viszonyt ápoló tulajdonosok kezében lévő áruházlánc logóját. A magyar láncok többsége is nyerni fog az adón, ha annak szabályai a már bejelentettek szerint alakulnak.

A tényleges forgalom alapján a CBA a második legnagyobb piaci szereplő, a Nielsen piackutató felmérésében – ami nem a cégnyilvántartás adatait, hanem a tényleges piaci forgalmat veszi figyelembe. A 640 milliárdos forgalmú Tesco mögött több mint ötszázmilliárdos forgalommal megelőzi a szintén valami több mint ötszázmilliárdos Coopot (negyedik négyszázmilliárd körüli értékkel a Spar, a Nielsennél százmilliárd fölött van a Reál, az Auchan, a Metro, a Penny és a Lidl forgalma is). Ha ennek alapján fizetnék a cégek az adót, akkor a „magyar üzletlánc” az ötszázmilliárd két százalékával, tízmilliárd forinttal támogatná meg a magyar költségvetést (a mérlegadatokból kiindulva viszont csak huszonötmilliót kell fizetnie).

Indokolt költség lesz

„Kisebb szja helyett lesz nagyobb villanyszámla” – mondta kérdésünkre Felsmann Balázs, a Force Motrice tanácsadócég ügyvezetője, korábbi szakállamtitkár. Az energetikai szabályozás logikájából adódik, hogy az úgynevezett egyetemes szolgáltatók – akik az energiahivatal által megszabott árat alkalmaznak – tovább fogják terhelni az adót a fogyasztókra. A szabadpiaci szolgáltatók Felsmann szerint könnyebben megtehetnék, hogy nem ellentételezik az adó okozta pluszterheiket, de ebben a szegmensben olyan multinacionális hátterű cégek vannak, amelyek egy pillanat alatt dönthetnek úgy, hogy elhagyják az országot.

„Van egy komplex árszámítási módszertan, abban szerepel az indokolt költségek kategória, ebbe az új adó értelemszerűen beletartozik” – mondta Felsmann. Szerinte egyszerű a helyzet: ha az állam eddig jól működött, és az árszabályozással nem hagyta, hogy a cégeknek extraprofitjuk legyen, akkor azok most az extraadót sem tudják lenyelni (az árképletben szerepel a vállalkozások úgynevezett indokolt eszközértékre kitett nyereségszintje is, ami hét-nyolc százalék, ennek a felét elviheti az új adó).

Változott a helyzet

Mivel az energetikai piacon a kereslet korántsem rugalmas, ennek az adónak elég jelentős részét tovább lehet hárítani a fogyasztókra. Ez valószínűleg meg is fog történni, mondja Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ vezetője, az energiahiavatal volt vezetője. A szakértő – aki 2008-ban élesen kritizálta az akkor Gyurcsány-kormány által bevezetett húszmilliárd forintos Robin Hood-adót – most megengedőbben nyilatkozott a hetvenmilliárdos plusz teherről (azt mondta, két évvel ezelőtti véleményét nem kívánja kommentálni, de most más helyzet van, mint 2008-ban volt).

„Ez egy olyan megoldás, ami próbálja segíteni, hogy tartani tudja a kormány a költségvetési fegyelmet biztosító hiányszámot, másfelől viszont ne kelljen elhalasztani a beígért adóreformot, így az egykulcsos, családi kedvezményes szja-t” – véli Kaderják. Szerinte önmagában nem rossz megoldás, hogy egy fogyasztási jellegű adó bevezetésével akar a kormány jövedelemadót csökkenteni. A szektor árbevételét látva egy-két százalékos áremelést vár az új adótól, amit azért tart szükségesnek, mert a kormánynak be kell tartania „azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amiket az előző kormányok öt évig nem tartottak be”.

A távközlési adóval lesz még baj

Nemcsak a kereskedelemben, hanem a távközlési, telekommunikációs szektorban is visszavetheti a fejlesztéseket az ágazatra kiróni tervezett 61 milliárd forintos extraadó. Már hírének hatására második napja esik a pesti tőzsdén (csak csütörtökön több mint három százalék volt a csökkenés) a várhatóan legnagyobb befizetőnek, a Magyar Telekomnak a részvényárfolyama. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ez milyen hatással lehet az árakra. A távközlési szektor árképzése már így is komoly nyomás alatt van, a mobilszolgáltatókra vonatkozó szabályozás például előírja a percdíjak és roamingdíjak csökkentését.

Ezért is valószínűbb, hogy a cégek a fejlesztések elhalasztásán fogják meg a plusz adó miatt kieső pénzeket. A Telenor már szerdán kiadott egy közleményt, amiben arról írt, hogy kénytelen lesz felülvizsgálni a Magyarországon tervezett jövőbeni beruházásait, miután az adó „hátrányosan érinti a munkahelyteremtést és a mobil-szélessávú beruházásokat is”. A társaság közleménye arra is kitér, hogy ellentétes az EU szabályaival a bevezetni tervezett adó. Tény, hogy az Európai Bizottság éppen két hete szólította fel Spanyolországot és Franciaországot, hogy töröljék el az országaikban érvényben lévő, uniós szabályokat sértő távközlési adót, különben európai bírósági eljárás indul ellenük.